Levéltári Közlemények, 57. (1986)
Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. - Trócsányi Zsolt: Reformok előtt : a Ministerialkonferenz in rebus Transylvanicia és a Hofcommission, illetve Hofdeputation in Transylvanicis, Banaticis et Illyricis (1745–1751) / 189–245. o.
224 Trócsányi Zsolt ben 82 — talán azzal a meggondolással, hogy az, mint román származású személy kontaktust tud találni a göröghitűekkel. A Hofdeputation és a Konferenz ezenkívül még két katolikus vallási ügyet tárgyalt. A konferenciáig jutott el az új püspöknek az a kérése, hogy püspökségének alapítványa nyerje el a szokásos megerősítést; káptalanja ugyanakkor ingatlan-adományt kért. A Konferenz az első esetben a formák betartásával (a rendek meghallgatása, ami nem jelentett érdemi vitát) javasolta a kérés teljesítését, a káptalan kérése ügyében a kincstartóság jelentését várta. Mária Terézia „piacet"-tel zárta az ügyet. 83 A másik ügyben csak a Hofdeputation járt el; itt Dániel Hutter katolizált evangélikus pap támogatásáról volt szó; végül is az országos főszámvevőségnél kapott számfeletti ülnökséget. 84 2. A jobbágykérdés Volumenben talán kevesebb az, amit a Hofcommission, illetve Hofdeputation és a Konferenz az erdélyi jobbágy viszonyok kérdésével foglalkozott, de jelentőségében nem. Az erdélyi jobbágykérdés most kerül először érdemben a központi kormányzat elé. A kérdést az 1746-os országgyűlés július 6-i zárófelirata hozta mozgásba. 1714-ben az országgyűlés törvényt hozott a jobbágy- és zsellérszolgálatok mértékéről (heti 4, illetve 3 nap). Ez csak 1742-ben került (némi módosítással) megerősítésre. Az országgyűlés most fenntartaná a jobbágy-robot heti 4 napban maximálását (a földesurak engedhetnek ebből), csak az annál magasabb robot követelése esetében javasolva a kihágó földesúr megintetését a helyi tisztek útján, majd guberniumi rendelkezést a visszásság megszüntetésére, további lépésként a fiscalis directorral való végrehajtatást, és végső soron az ügy soron kívüli megítélését a királyi táblánál. Sürgős munkák idején lehessen többlet-napszámot követelni a jobbágytól, de ezt a következő hetekben be kell számítani; ha a jobbágy egész héten köteles szolgálni, három-négyszeres pihenőt kell neki juttatni, vagy egész heteket. A zsellérek szolgálatát az 1714-es szabályozáshoz képest erősen differenciálta volna az országgyűlés, egyben lehetőséget adva az addigi helyzethez képesti emelésükre: akik addig szerződés vagy megállapodás alapján évi 2 hetet vagy 1 hónapot szolgáltak, most heti 1 napra legyenek kötelesek; akiknek a szolgálata heti 1 nap volt, legyen 2; akik appertinentiás jobbágytelken ültek (tehát csak a szabad költözés különböztette meg őket a jobbágyoktól), azok 3 napot szolgáljanak. A rendek el kívánták törölni a zsellérek szabad költözését (kivették azonban ennek hatálya alól a taxa és szolgálat fejében földesúri földön élő nemeseket és szabadosokat). Részletesen szabályozni kívánt egy, nem az úrbéri viszonyból eredő szolgálatot: a kamatnapszámot, illetve a mustban fizetett kamatot. Egy kaszás napszámot javasoltak másfél Frt adósság után, sarlós-, szőlő- vagy más gyalogmunkákból viszont 1 Frt után 1 napot. Iganapszámból 3-4 igavonós ekével 82 A püspökjelölésre ós -kinevezésre vonatkozó összes ismertetett iratok: EK:AGr 1748:294. 83 Uo. 1751:369. **Uo. 1749:311.
