Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Halász Imre: Az önkényuralmi közigazgatás kiépülése Zala megyében, 1849–1854 / 87–129. o.

A közigazgatás kiépülése Zala megyében 1849 — 1854 99 azzal, hogy a Balaton-felvidéken, a megye legkeletibb részén hat községet: Alsóőrsöt, Csopakot, Felsőőrsöt, Lovast, Nosztorit és Paloznakot Veszprém megyéhez csatolták, és a meglévő hat járás mellé még kettőt szerveztek; ekkor jött létre a keszthelyi és a bánokszentgyörgyi járás.

39 A keszthelyi járást a nagykanizsai és a sümegi járás községeiből, a bánokszentgyörgyit a zalaegerszegivel, alsólendvai, nagykapornaki (pacsai) és nagykanizsai járások községeiből alakították ki. Ennél az átszervezésnél tekintettel voltak az új pénzügyigazgatási és törvénykezési szervezetre és intézményhálózatra. (A bánokszentgyörgyi járás központja 1858-tól Letenyén volt,

40 de nevében továbbra is bánokszentgyörgyi maradt.) Az átcsatolások elég sok községet érintettek. Az átszervezés eredményei egyértelműen pozitívak voltak; a településszerkezethez, domborzati és közlekedési viszonyokhoz alakították az alsófokú közigazgatási egységeket. Ezeknek a járásoknak a kialakításával, s nem utolsósorban a hivataloknak és alkalmazottaknak állandó helyhez kötésével, kötött ügyintézési idejével és rendjével áttekinthetőbb, jobban funkcionáló alsófokú közigazgatási szervezetet hoztak létre. Pozitívumát a már említett tény mutatja, hogy (az 1861—68-ig terjedő időszak kivételével) ezek a járások az 1950-es közigazgatási változásokig megmaradtak. C. Közigazgatás a katonai kormányzat első hónapjaiban A katonai kormányzat feladata a forradalom elfojtása, a birodalmi egységet fenyegető intézmények felszámolása, a császári korona tekintélyének és javainak visszaszerzése, valamint a nemzetiségek egyenjogúsításának biztosítását és az új államrend bevezetését elősegítő intézkedések végrehajtása volt.

41 Ferenc József a nem katonai feladatok ellátására a hadsereg parancsnoka mellé kinevezte báró Geringer Károlyt Magyarországon a polgári ügyek vezetésére meghatalmazott császári biztosnak,

42 kinek feladata a polgári közigazgatás szerveinek kiépítése és működésbe lendítése volt. A szabadságharc leverése után megváltoztatták a katonai és polgári kerületek beosztását. Zala megye Somogy és Baranya megyékkel előbb a pécsi polgári kerülethez tartozott, amely 1849. augusztus végétől kezdte meg működését.

43 A kormányzat nem kis gonddal került szembe akkor, amikor sem a Geringer által kinevezett Rohonczy Ignác, sem a Haynau által kinevezett Somssich Pál nem fogadta el a kerületi főbiztosi kinevezést.

44 Ezért végül a baranyai első alispánnak, Cseh Edének kellett végrehajtani a kerületi közigazgatási hivatal adminisztratív feladatait.

45 Cseh Ede működése abból állt, hogy a megyéknek szétküldte a köröz vény eket. Zala megyébe rendre meg39 Magyar Országos Levéltár (A továbbiakban: MOL) D 136 3. K. K. Organisierungs Commission Oedenburg 10 Hof- und Staatshandbuch des Kaiserthumes Osterreich für das Jahr 1856. Vierter Theil. Königreich Ungarn, Wien, é. n. (A továbbiakban: HSHB) 202. 41 Sashegyi, 1965; 29. 42 Uo. 30. 43 Uo. 254. "Uo. 255. 48 Uo. 7*