Levéltári Közlemények, 57. (1986)

Levéltári Közlemények, 57. (1986) 1. - Halász Imre: Az önkényuralmi közigazgatás kiépülése Zala megyében, 1849–1854 / 87–129. o.

100 Halász Imre érkeztek ezek a levelek, melyeket a tisztikar tudomásul is vett, de választ semmilyen ügyben sem küldtek Pécsre.

48 Ez a közigazgatási beosztás alig több, mint két hónapig volt csak érvényben, Zala megyét 1849. novemberétől a székesfehérvári polgári kerülethez csatolták.

47 A változtatást már az 1849. október 24-én közzétett „Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezete" és a hozzá kapcsolt „Utasítás Magyarország ideiglenes közigazgatási rendezetének életbe léptetésére" rendeletek szellemében hajtották végre. Ez a rendelet intézkedett az új közigazgatási struktúra hivatalairól és azok hatásköréről. A közigazgatási rendezet I. szakasza az új közigazgatási feladatokat ellátó hivatalnokok elnevezését és a hivatali struktúrát a következőképpen állapította meg: „Mint a politikai közigazgatás orgánumai működnek: A magyarországban álló hadsereg főparancsnoka s a polgári viszonyokra nézve teljhatalmazott császári biztos. A katonai kerületi parancsnokok s az igazgatási ügyek vitele végett oldaluk mellé rendelt miniszteri biztosok, és a kerületi főbiztosok, végre a megyei főnökök melléjük adott járási tisztviselőkkel."

48 A közigazgatási rendezet szerint egy katonai kerület több polgári kerületet foglalt magába. A provizórium korában hozzák majd Összhangba a katonai és polgári kerületek határait, és az azonos szintű kerületi (katonai és polgári) igazgatási egységek vezetői bizonyos esetekben együttműködnek ugyan egymással, de a polgári közigazgatás vezetői már nem a katonai parancsnokok alárendeltjei. A megye megszállása után Knezevich ezredes, a legmagasabb rangú és legmagasabb beosztású parancsnok intézkedett, hogy a megyében végrehajtsák az új rendszer első intézkedéseit. 1849. szeptember 7-re Keszthelyre összehívta a megyei tisztikart, s felszólította őket, hogy mindegyikük „előbbi hivatalát ideiglenesen rögtön ismét átvévén" tegyék meg a legfontosabb intézkedéseket, melyek Knezevich utasítására az ostromállapot szellemében a következők voltak: általános lefegyverzés, a begyűjtött fegyverek minél előbbi leadása, a forradalom alatt politikailag kompromittált egyének névsorának összeállítása, a Kossuth-bankók beszolgáltatása, és a „Zwangnoten" bevezetése. Figyelmeztetni kellett a lakosságot, hogy bűntettet követ el, ha segíti, bújtatja a szökött honvédeket.

49 Knezevich rövidesen kézhez kapta azoknak a névsorát, akik a világosi fegyverletétel után hazatértek.

50 Azoktól kapta meg ezt a névsort — községenkénti kimutatással —, akik végrehajtották a forradalmi közigazgatás újoncállítási rendeleteit. — Szeptemberben és októberben a Kossuth-bankókat gyűjtötték be és égették el. Elég nagy tömegben szolgáltatták be a szabadságharc pénzét, elsősorban azért, mert a nagykanizsai helyőrség parancsnoka, Kulmer ezredes kihirdette, hogy az átadott pénzösszegről mindenki elismervényt kap. Elterjedt a híre, hogy az elismervény alapján mindenki kap kárpótlást.

51 így rövid idő alatt hatalmas mennyiségű Kossuth-bankó gyűlt össze Nagykanizsán és Zalaegerszegen, sokat pedig a tisztviselők derítettek fel, s küldtek 46 MOL. K. K. ausserordentliche Untersuchungs-Commission zu Pest (A továbbiakban: D 61. 1. és 2. valamint ZmL. IV. B. 102. a. 5. és b. fasc. 5 — 7. "Sashegyi, 1965; 256. 48 Manifestumok; 181. 49 ZmL. IV. B. 102. a. 5. 80 Nóvák, 1906; 214. 51 Uo. és Barbarits, 1929; 60.