Levéltári Közlemények, 56. (1985)
Levéltári Közlemények, 56. (1985) 1. - Buzási János: X. Nemzetközi Levéltári Kongresszus : Bonn, 1984 / 73–95. o.
\ BUZÁSI JÁNOS X. NEMZETKÖZI LEVÉLTÁRI KONGRESSZUS - BONN, 1984 Az utóbbi évtizedekben rendszeressé vált a levéltárosok immár intézményesített világfóruma, a kongresszus. Szabályos időközökben, minden negyedik évben hívja össze a Nemzetközi Levéltári Tanács. Célja, hogy a levéltárakat általánosan érintő kérdések megvitatásához a világ minden országának szakmabelijei számára nyílt fórumot biztosítson, ahol ki-ki szabadon elmondhatja véleményét, tapasztalatait, javaslatait. A kongresszusi referátumok előkészítése egy-egy adott témakörben, a referátumok, korreferátumok összeállításához szükséges sokirányú információáramlás, majd ezeknek kongresszusi vitája a szakmai ismeret- és tapasztalatszerzésnek is rendkívül hatásos eszköze. Legnagyobb jelentősége azonban talán mégis abban van, hogy közös gondolkodásra serkent, amelynek folyamatában könnyebb felismerni a problémák valódi lényegét, a levéltárügy fejlődése vagy fejlődésének gátjai mögött meghúzódó objektív társadalmi-gazdasági tendenciákat. Ha ennél többet is nyújt, az persze örvendetes, de a problémák megoldásához kész és főleg minden országra alkalmazható recepteket nem várhatunk tőle. A X. kongresszusnak, 1984. szeptember 17—21. között, Bonnban a modern, minden hivalkodástól mentesen nagyszerű konferenciaközpont, a Beethovenhalle adott otthont. A Német Szövetségi Köztársaság fővárosa szemmelláthatóan hozzászokott már a kisebb-nagyobb nemzetközi rendezvényekhez. A nemzetközi levéltári kongresszus sem zökkentette ki megszokott ritmusából, pedig ez feltétlenül a legnagyobbak közé tartozott: 103 országból mintegy 1000 külföldi és 300 hazai levéltáros gyűlt itt össze. Ez volt minden idők eddigi legnagyobb méretű levéltári rendezvénye. Legtöbben természetesen a közelebbi, fejlett levéltárüggyel rendelkező nyugat-európai országokból (Franciaország, Olaszország, Svédország, Hollandia, Spanyolország, Nagy-Britannia) jöttek, de képviseltették magukat olyan távoli és kicsiny országok, mint Antigua, Bahama, Barbados, Belize, Brunei, Cook-szigetek, Fidzsi-szigetek, Gambia, Holland-Antillák, Omán, Szváziföld vagy Trinidad és Tobago. Kínából viszonylag népes delegáció érkezett. Az európai szocialista országok levéltárainak képviselői szintén jelen voltak. Magyarországról nyolc levéltáros vett részt a kongresszuson. Hogy ebben a globális tarkaságban nem bábeli zűrzavar jött össze, hanem inkább valamiféle egyszólamú kórus, annak oka főképpen a kongresszus központi témájában keresendő, amely nemcsak hogy minden országban aktuális, de majdnem mindegyik, ha nem mindegyik országban azonos előjellel. A téma: Kihívás a levéltárakkal szemben — növekvő feladatok korlátozott eszközök mellett. Kihívás nem kizárólag a szó csüggesztő értelmében, hanem kihívás úgy is, mint bizonyítási lehetőség, olyan szituáció, amelyben a levéltárosok, a levéltárak és a levéltárakat irányító mechanizmusok alkalmassága