Levéltári Közlemények, 56. (1985)

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Fábiánné Kiss Erzsébet: Nagy Ignác álláskérő levele Kossuth Lajos pénzügyminiszterhez / 251–254. o.

252 Fábiánné Kiss Erzsébet Nagy Ignác Kuthy Lajoshoz

1 Budán, april 23án 848. Kedves barátom! Fogadd szívesen az ide csatolt apróságot. Ugy látjuk, hogy eddigi sanyarú helyzetem még rosszabbra készül változni. A ministerek minden apró kinevezést a volt consiliáriusokra bíznak, ezek pedig minden magyart és világosb gondolkozású embert mellőznek, és legkonokabb német ligorianusokkal iparkodnak magokat környezni.

2 E szerint én alkalmasint kenyér nélkül maradok, — a Híradói segédségről már martz. 17én lemondtam,

3 véteknek tartván tovább oly orgánumnak szolgálni, miután a szabad sajtó a szellemet föloldá bilincsei alól. Ha a ministerek azon politikát folytatják, hogy az alsóbb rangú hivatalnokok sorsát egészen csak a rossz szellemű volt nagyságosak önkényére bízzák, ugy rövid idő múlva minden szabadabb szellemű magyar hivatalnok koplalni fog, s ily szép sors látszik rám is várakozni. Nem kórlek, barátom, hogy sorsom javítása mellett munkálj, mert meg vagyok győződve, hogy azt fölszólitás nélkül is tenni fogod, ha hatásköröd engedi. Személyes viszontlátásig csak irva mondhatom, hogy folyvást legőszintébb indulatú barátod Nagy Ignác 2 Kuthy Lajos Kossuth Lajos pénzügyminiszterhez Minister ur! Nagy ignácz [sic !] iró levelét (kinek mint tudni méltóztatik jelentékeny olvasó közönsége van, s ki a kincstárnál régtől fogva csekély fizetésben szolgál), melyet hozzám intézett, van szerencsém tudomány vétel végett ide rekeszteni. Hazafiúi tisztelettel hü és őszinte polgártársa Kuthy Minister urnák: Pest, Aprü 24. 1848. 1 Kuthy Lajos (1813—1864) regény- és drámaíró, az Akadémia levelező tagja (1843). 1843-tól gróf Batthyány Lajos titkára. 1848. márc. 17-től irodaigazgató a miniszterelnöki hivatalban. Ugyancsak működött a miniszterelnök vezetése alatti Nemzetőrségi Haditanácsban a politikai osztály keretében. 2 Ligorianusok = redemptoristák; liguori Szt. Alfonz által alapított rend tagjai. A társulaton kívül semmi méltóságot, hivatalt vagy javadalmat nem fogadtak el a pápa vagy az egyetemes rendfőnök parancsa nélkül. —• A magasabb rangú tisztviselőket — a miniszterek kivételével — a titkári rangig bezárólag a miniszterek javaslatára a nádor nevezte ki. Az alsóbb hivatalnoki fokozatokra a miniszter jelölt ki személyeket. Igyekeztek megnyerni minisztériumi szolgálatra tárcájuk vonatkozásában a szakma és a politikai élet kiválóságait. Természetesen a minisztereknek magasabb beosztású hivatalnokaik tanácsát is figyelembe kellett venni. Az egészen ,,apró" állások betöltése nem is volt politikai kérdés, de az volt az államtitkári, osztályigazgatói, tanácsosi állások kiosztása. A régi kormányszéki gárdát a minisztériumi kinevezések során nem lehetett mellőzni, márcsak a szakértelem miatt sem, de erősen befolyásolta a miniszterek tevékenységét e téren az 1848: III. törvény 25. §-a is. Ez ugyanis a nem-alkalmazott, volt kormányszéki tisztviselőknek további intézkedésig régi fizetésüket biztosította. A miniszterek ezért — kímélve az államkincstárt — általában alkalmazták a régieket, hacsak nem kompromittálták magukat különösen a megelőző rendszer elvei mellett. Az alsóbb — elsősorban segédhivatali (iroda, irattár-levéltár, számvevőség) — személyzetet a minisztériumok nagyjából átvették, ill. további munkára kötelezték minisztériumi kinevezés nélkül. 3 Ez a Budapesti Híradó, ahová Nagy I. 1848 márciusában írt utolsó alkalommal.