Levéltári Közlemények, 56. (1985)

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Ress Imre: Ausztriai levéltári források Kőrösi Csoma Sándorról / 227–249. o.

FORRÁSKÖZLÉS RESS IMRE AUSZTRIAI LEVÉLTÁRI FORRÁSOK KÖRÖSI CSOMA SÁNDORRÓL Körösi Csorna Sándor születése kétszázadik évfordulójának megünneplésére történő előkészületek jegyében hivatali feladatként — a bécsi Collegium Hungaricum-ban tartott megemlékezés és egy azóta elkészült, de a feltárt forrásokat végül is nem hasznosító tudományos ismeretterjesztő film céljára — kezdtem hozzá az Österreichisches Staatsarchivban a tudósra vonatkozó iratanyag összegyűjtéséhez, őszintén megvallva, kezdetben inkább szkeptikusan, mintsem optimizmussal tekintettem kutatásaim várható eredményei elé. A tekintélyes szakirodalomban nem találtam nyomát, hogy a nagy utazó eredeti tudományos célkitűzésének — a magyar etnogenezis tisztázására irányuló törekvésének — a Habsburg-birodalom nyugati felében valamiféle nagyobb visszhangja lett volna. Ezzel szemben minden Csorna-monográfiában találkozhatunk azzal a megállapítással, hogy a tudós nem bízva az arra illetékes bécsi Titkos Udvari és Államkancellária hozzájárulásában, lényegében félig illegálisan, csupán csak a helyi hatóságok által kiállított útiokmányokkal felszerelve vágott neki a nagy útnak. Ilyen előzmények ismeretében joggal merült fel bennem a kétely, vajon egyáltalán lehet-e valami érdemlegeset egy olyan államhatalom központi szerveinek aktáiból a napvilágra hozni, amelynek támogatását Csorna nemcsak nélkülözte, hanem amelyhez — mint tudományos tervei lehetséges megakadályozójához — eleve gyanakvással vegyes óvatossággal viszonyult. Űj és ismeretlen források felbukkanásának esélyét csökkentette, hogy az Országos Levéltár hajdani munkatársa, Kárffy Ödön az 1910-es évek elején — Csornára vonatkozó iratok után kutatván — egyszer már végigbúvárkodta a bécsi levéltárakat.

1 Utólag azonban mégis azt állapíthatom meg, hogy a kedvezőtlen előjelek ellenére sem bizonyult hiábavalónak a Csornára vonatkozó államkancelláriai iratok összegyűjtése. Duka Tivadar és Csetri Elek alapvető életrajzi monográfiáit, továbbá a bicentenáriumra Térjék József és Szilágyi Ferenc szerkesztésében megjelent tartalmas forrás- és szövegkiadásokat átvizsgálva kiderült, hogy a feltárt iratok között számos olyan akad, amelynek csak a létezéséről tud, vagy csak egykorú hiányos fordítását ismeri a Csorna-kutatás.

2 Többek között egykorú másolatban megtaláltam Csorna két korai levelének teljes francia és angol szövegét. A tapasztalt levéltáros Kárffy Ödön is átsiklott jó néhány értékes irat felett. Mentségére el kell mon1 Kárffy Ödön: Levéltári kutatások K. Csorna Sándor életéhez, Akadémiai Értesítő, Bp. 1914. 3 Duka Tivadar: Körösi Csorna Sándor dolgozatai, Bp. 1885. Csetri Elek: Körösi Csorna Sándor, Bukarest, 1984. Térjék József: Emlékek Körösi Csorna Sándorról, Bp. 1984. Szilágyi Ferenc: Körösi Csorna Sándor levelesládája, Bp. 1984.