Levéltári Közlemények, 56. (1985)

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - Várkonyi Ágnes, R.: A Confessio értékrendszere / 215–225. o.

222 B. Várlconyi Ágnes át az egyik időregiszterből a másikba. A két idősíkot oda- és visszautalásokkal kapcsolja állandóan össze, és jelképek, elmélkedő részek beiktatásával teremti meg a különböző részek gondolati egységét. Korábban a gyermekkori élményekkel foglalkozó részeket vizsgáltuk az idősíkok játékára figyelve, s kimutattuk, hogy a Confessio történeti információi két rétegben helyezkednek el. Az egyik a közvetlen leírások, tényközlések rétege. A másik a szimbólumok, allegóriák, szubjektív közlések rétege. Ebben a világban a történeti valóság absztrakt szubsztanciája ragadható meg.

30 A szervezkedés szűkszavú elbeszélését megszakító első elmélkedés a hivatása felismerésének élményét mondja el. A sötétségben tévelygő megvilágosodik, de azt is felismeri, hogy nem méltó és nem kész a nagy feladatra. A második, a már külön fejezetbe foglalt elmélkedés ,,Az Ádámban megromlott emberi természet újjászületéséről" az adott történeti szituációban rejlő kérdéssel foglalkozik. Egyénnek és közösségnek kettős értelemben vett bűnös állapotból kell újjászületnie. Le kell vetkeznie az ősök bűneit és képességeit kell megújítani. A megújulás igénye régóta végigkísérhető a magyar politikai gondolkozásban. Oláh Miklóstól Magyarin át Wesselényiig szinte minden számottevő politikusnál olvashatunk arról, amit Zrínyi már mint legfőbb necessitast fogalmaz meg. De talán sehol nem olyan végletes a kívánság, merész a program, mint Rákóczi Vallomásaiban. Bibliai szöveg és politikum szinte teljesen egybeötvöződik. Isten fia visszatér a pusztából, hogy megkezdje nyilvános szereplését, betöltse hivatását, a megváltás művét. Rákóczi előtt is ez a feladat áll. Dialógusában a Te és az én oly gyorsan váltakozik, hogy alig lenne megkülönböztethető, ha nem figyelnénk a kulcsmondatra: ha uralkodni akarsz, kövesd példáját. A megújulás útja tövises és meredek: lemondás, meghurcolások, életveszedelmek, áldozatok, a halál árnyéka, a Kálvária. De az új élet, a megváltás műve Rákóczi profán fohászaiban az ország jobb sorsával azonos. A test ugyan kész, de a lélek erőtlen gondolat többször visszatér és a fohászok rendhagyó invokációvá épülnek. „Világosítsd meg elmémet, hogy felismerjem, mit kell tennem". „Természetfeletti segítségre van szükségem, hogy megcselekedjem mindazt, amelynek érdekében munkámat meg kell kezdenem".

31 Melyik fejedelem hangja ez ? A török földről háborúba készülő bujdosó fohászkodik így, vagy 1700 nyarán Bécsben a töprengő fiatal herceg beszél? Nemcsak az egyik és nem is csak a másik, hanem mindkettő, de úgy, hogy a jó és rossz közötti választás tudatos képességével élő ember szól. A két idősíkot tematikailag egybeépítő szerkezetnek mesteri példája ezt a megújulás-meditációt záró gondolatsor. „Ha kiválasztottál, mutasd meg védő karod erejét méltatlanságomban (erőtlenségemben). Ezt az erőt hívom segítségül felszabadítására annak a népnek, amelynek egykor élére állítottál. Tekints ínségemre, ne feledkezz meg a szegények és özvegyek siralmairól. Halld meg kiáltásait, világosítsd meg a vakságban tévelygőket, engedd, hogy aklodba vezessem őket itt a földön" („et fac ut ducam eum in ovile tuum in terris").

32 Ez már előlegezi 80 Az „Ergo solus remansi cum serpente" című fejezet Kritika ós emlékezet Vázlat II. Rákóczi Ferenc Thököly-képeiről című tanulmányunkban. (A Thököly felkelés és kora i. m.) 284 kkl. 31 „Tllumina me, ut cognoscam, quid me facere oporteat . . ." Confessio: 91. 82 Uo.