Levéltári Közlemények, 56. (1985)

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - Várkonyi Ágnes, R.: A Confessio értékrendszere / 215–225. o.

A Gonfessio értékrendszere 223 a következő elmélkedés, a karácsonyi elmélkedés vezérmotívumát: a jó pásztor, a jó uralkodó képzetét; a nemzetközi és a hazai államelméleti gondolkozásban régi hagyományokra visszatekintő allegóriát.

33 Számunkra azonban az a fontos, hogy a zárómotívum a Manifesztum egyik sorát idézi vissza: „Egeket veri a szegények siralma és az Isten bosszúállásáért esedeznek az árvák s az Özvegyek."

34 Kevéssé ismeretes, hogy a szervezkedés történetét Rákóczi nem a Confessióban írja le először. A Manifesztum 21. pontja foglalja össze röviden, a császárnak címzett levéllel együtt, amit a Bécsújhely várából szökve távozó Rákóczi börtönének asztalán hagyott és a Manifesztumhoz is csatolt. Mindkét helyen nagy hangsúllyal emeli ki, ártatlanul hurcolták meg, hiszen — és ez most a lényeg — letartóztatott társait anyagi javakkal, jutalmakkal kecsegtetve próbálták rávenni, hogy valljanak ellene. A Confessióban nagy hangsúllyal emeli ki: „Bíztam a velem együtt elfogottak hűségében és állhatatosságában, és biztos voltam benne, hogy rajtuk kívül egyetlen tanút sem tudnak találni ellenem." A szervezkedés résztvevőinek összetartása Rákóczi meghatározó jelentőségű élménye. A Confessióban egyenesen az Isten segítő erejével magyarázza, hogy társaival együtt volt erejük az állhatatosságra. Ami nem más, mint a választás a rossz és a jó, vagyis az egyik érték — az anyagi javak, a régi felelőtlenség — és a másik érték — a szörnyű veszélyek között megkezdett, áldozatokat követelő munka, az ország helyzetén javító vállalkozás — között. Ez a generáció többszörösen megszenvedte annak következményeit, amit Zrínyi is magyar bűnnek mondott: a széthúzás, állhatatlanság, egymást feladó fejetlenség véres következményeire Rákóczi is éppen ebben a részben utal többször is Bécsújhelyi börtönében nagyapja, Zrínyi Péter emlékét idézve.

35 Tudjuk, hogy a XVII—XVIII. század normarendszerében a választás előtt álló hőst biztos értékrend segítette eligazodni, amely erősen formalizált, kizárt minden viszonylagosságot és megalkuvást. A személyes létnél fontosabb értékek kényszerítő ereje Rákóczi számára az ország ügye, a közügy, a közösség ügye, amint többször írja aConfessió lapjain „a haza iránti kötelesség". Meggyőződése, hogy amint a világ rendje a megváltáson múlott, az ő választásán az ország sorsa, jövője fordul meg. Előadásunk keretei között áttekintésünk szükségszerűen vázlatos. A Rákóczi-levelek számos részletét mellőznünk kellett. A szervezkedés erdélyi ágazata külön fejezetet igényelt volna. Az 1700—1701 eseményeinek ponto• 88 „Az jó fejedelemnek úgy kell magát viselni, mint az jó pásztornak, amaz mondás szerint: Boni pastoris est tondere pecus, et non deglubere; bonus enim pastor animam etiam suam dat, ponit aut perdit pro ovibus suis. Sőt amaz jeles és dicséretes jó fejedelem Julius császár felöl való mondását is azt tudtuk, hogy 6 Felsége előtte viseli, ki felől azt mondták volt, hogy Iste est páter patriae, et vetus patriae civis". A rendek és Brassó manifestuma Báthori Gábor fejedelemsége idejében. Monumenta Hungáriáé, Historica Scriptores VII. közli: Kazinczy Gábor Pest, 1863. 285 — 6. „Nincs Uram, Isten a' te népednek Fejedelme, nincs őtet segitő, s Őriző Pásztora, ki a* rajtunk uralkodó szolgák kezéből kimentene bennünket." Szőllősi Mihály: A magyar nép árvaságán esdeklő Fohászkodás. Az TJréert s' Hazájokért el széledett és számkivetett bujdosó Magyarok Füstölgő Csepüje . . . Colosvarat, 1676. 84 „Feriunt planctus aethera divinamque pupilli ac viduae nemesin implorant vindicem" A keresztény világ minden fejedelmeinek és respublicáinak. Ráday Pál iratai. Sajtó alá rendezte: Benda K.—Esze T.—Maksay F.—Papp L. Bp. 1955. I. 99. ^Confessio: 110. 6 \