Levéltári Közlemények, 56. (1985)

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - Zsoldos Attila: A főkirályi hatalom címei az angolszászoknál / 201–214. o.

204 Zsoldos Attila nator.

13 931-ben a primicerius,

1

* 934-ben az imperátor,

15 935-ben a curagulus,

16 937-ben a rex monarchus,

11 940-ben a propugnator,

18 956-ban az archon,

19 970ben az imperátor augustus,

20 Hitvalló Edward korában (1042—1066) a princeps

%x tűnik fel. E funkció-jelölő címek igen változatos képet mutatnak. Az imperátor augustus és a rex monarchus nyilvánvalóan császári címhasználatra utal, ezzel szemben a primicerius vagy az archon eredetileg és önmagában alacsonyabb fokozatot jelöl. A basileus első pillantásra császári címzésnek tűnő alkalmazása — mint már utaltunk rá — bővebb vizsgálatot érdemel. A cím az angolszász uralkodók intitulatio-iban először Cenwealh wessexi király (643—674) egy 670. évi oklevelében fordul elő.

22 Csupán erre az adatra támaszkodva (és a basileus eredeti jelentésének alkalmazhatóságában bízva) joggal gondolhatnánk, hogy a bretwaldák egyikével van dolgunk. Cenwealh nevét azonban hiába keresnénk a Beda által hagyományozott bretwalda-listán. Más forrásaink is ellene mondanak a wessexi uralkodó főkirály voltának. A VII. század közepén ugyanis Northumbria és Mercia királysága vetélkedett a kisebb angolszász államok feletti hegemóniáért. Ebben a küzdelemben Wessexnek csak mellékszerep jutott. Hű kifejezője ennek az a tény, hogy Penda merciai király (632—654) szövetségest keresve northumbriai ellenfelei ellenében, feleségül adta nővérét Cenwealh-hoz, ám amikor az 645-ben — ismeretlen okból — eltaszította az asszonyt, Penda elűzte királyságából Cenwealh-t, aki Kelet-Angliában találva menedéket, csak három év múltán térhetett vissza Wessexbe.

23 Ezek ismeretében Cenwealh intitulatio-ját alaptalan uralmi igénynél többnek aligha tarthatjuk. Más adatok is óvatosságra intenek a basileus kifejezés értékelésekor. Edgar király egyik 968. évi oklevele mind latin, mind angolszász nyelven fennmaradt. A latin oklevélben ez szerepel: ,,én, Edgar az angolok basileusa",

24 Az angolszász variánsban viszont ,,Eadgar cyning" olvasható,

25 tehát az a szó, amely 'király'-t jelent, nem pedig a 'császár' értelmű casere

26 Fontos szempontnak tartjuk a basileus cím értelmezésében azt, hogy e címnek nincs Önálló használata, azaz az egyes intitulatio-formák egyike sem köthető kizárólag ehhez a titulushoz. Az intitulatio-k rendszerezésskor megfigyelhető, hogy a basileus-t az angolszászok rex 'király' értelemben, a rexszel — minden szabályszerűség nélkül — váltakozva használják. így egymástól csak a basileus, ill. a rex alkalmazásában eltérő intitulatio-párok alakultak ki. A királyi, illetve császári címeknél eredetileg alacsonyabb rangot kifejező szóhasználat is megfontolásra késztethet. Egbert wessexi király (802—839) »a CS 563., II. 203. » CS 680., IL 368. « CS 700., II. 399. 16 CS 707., II. 412. 17 CS 721., TL 428. 18 CS 746., IL 466. 19 CS 983., III. 177. 20 CS 1259., III. 544. 2» DA 425. 22 CS 25. „Ego Coenuualla basilleos Westsaxonum" — I. 45. 23 ASChr ad 645. 19., ASChr ad 658. „. . . Cenwealh . . . visszatért Kelet-Angliából,, ahol három évig száműzetésben volt. Penda űzte el és fosztotta meg királyságától, mert Cenwealh eltaszította a nővérét." — 21. 24 CS 1219. „ego Eadgarus Anglorum basileus" — III. 500. 25 CS 1220., III. 501. 26 Vö\ H. Sweet: An Anglo-Saxon Reader. Clarendon Press, Oxford, 1922.» 240.