Levéltári Közlemények, 56. (1985)

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - Hajdu Lajos: A Magyar Királyi Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának tevékenysége az 1776–1783 közötti időszakban / 145–200. o.

A Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának tevékenysége 1776 — 1783 169 nélkülözhet, arra pedig nem kötelezhető, hogy az iskolát saját költségén szerelje fel" — ezért kiadását meg kell téríteni. Karliczky Albert, a temesi kerület görögkeleti iskoláinak felügyelője (Jankovich Tivadar utóda) viszont írószereket vásárolt saját pénzéből 22 Ft és 26 krajcárért, holott az uralkodó rendelkezése szerint ezt ingyen kell a tanulók számára biztosítani. A bizottság döntése: ez a helyi magisztrátus feladata, leiratot kell tehát küldeni Temesvárnak, hogy ne csak ezt térítse meg Karliczkynak, hanem a továbbiakban is gondoskodjék tanszerekről. De Fodor Antal, a Máramarosszigeti gimnázium II. humán-osztályának piarista tanára is mecénása volt iskolájának, mert a tanulóifjúság hasznára 3 éven keresztül (összesen 24 Ft-ot) költött a tantervben előírt órák megtartásához szükséges magyar újságokra és kérte, hogy ezt a tanulmányi alap ,,neki, mint szegény szerzetesnek térítse meg". Ebben az esetben a bizottság nem fogadta el készpénznek Fodor tanár úr állítását, megküldte a kérelmet Nagyváradra, hogy a főigazgató adjon róla információt.

60 Az ilyen eseteket azonban hosszan sorolni lehetne tovább. 4. Az iskolák létrehozásának gondjai A tanulmányi rendszer kiépítésének elhatározásakor a Ratio Educationis-ban megjelölt oktatási intézmények közül sok még nem is létezett (a királyi akadémiák, a tanítóképzői feladatokat ellátó mintaiskolák a tankerületek székhelyein, de jelentős országrészekben — főleg a 150 évig török uralom alatt levő területeken — még gimnázium sem volt), ezért a kormányzatnak az oktatási igazgatás szervezetének kiépítésével egyidejűleg hatalmas energiát kellett kifejtenie a szükséges és nélkülözhetetlen intézmények létrehozása érdekében. Alig vált ismertté Mária Terézia tanügyi koncepciója (1776-ban), máris megindultak az akciók, hogy egyik vagy másik tervbe vett intézményt ne a tervezett helyen, hanem másutt építsék fel, egyebek között Czindery Rókus is kérte a Helytartótanácsot, hogy Somogyban a gimnáziumot ne Segesden, hanem Nagyatádon hozzák létre a tanulmányi alap költségén és a kérést gróf Niczky Kristóf tankerületi főigazgató is támogatta. A bizottság állásfoglalása: a kérelmet támogatólag felterjesztik az uralkodóhoz.

61 Gyakran fordult elő az is, hogy az elhatározás megszületett ugyan, a végrehajtást azonban nehezítette, hogy a legilletékesebbet, akinek a költségeket állania kellett volna, egyáltalán nem kérdezték meg. Gróf Niczky például kénytelen volt a Helytartótanácsot arra kérni, hogy utasítsa Győr városát: biztosítson épületet a tankerületi mintaiskola részére, ő ugyanis már többször tárgyalt a magisztrátussal „és minden érvet, amely ezen nagyon fontos és hasznos intézmény mellett szól, a legvilágosabban eléjük tárt, de a legerősebb érveléssel sem volt képes elérni, hogy magukra vállalják az iskola felállítását". A Tanulmányi Bizottság — megállapítva, hogy a népiskola épületében, amelyet a káptalan tart fenn, nem lehet a mintaiskolát elhelyezni (mert a népiskolának továbbra is működnie kell) — ,,a legszigorúbban" utasította a várost, hogy Somsich kanonokkal egyetértésben minden további halogatás nélkül jelölje ki a mintaiskola épületét.

62 60 Az említés sorrendjében Prot. 1782: 561. és 272 — 273., valamint Prot. 1783: 343-344. 61 Prot. 1776. dec. 1-i ülés-jegyzőkönyv. 62 OL, A-39: 6541/1777.