Levéltári Közlemények, 56. (1985)

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - Hajdu Lajos: A Magyar Királyi Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának tevékenysége az 1776–1783 közötti időszakban / 145–200. o.

166 Hajdú Lajos az ügy nem tűr halasztást — azonnal jelenteni kell a Consiliumnak a kiküldetést (tudomásulvétel és utólagos jóváhagyás végett). A feladat végrehajtásáról pedig mindig jelentést kell a Helytartótanács részére tenni. A Kancellária elfogadta a bizottság (Helytartótanács) javaslatait, azzal a kiegészítéssel, hogy az ellenőrzést végző tisztviselők kötelesek kimutatást adni (mikor, honnan és hova mentek?) útjukról. Ilyen tartalmú dekrétumot kapott a kamara és a Consilium, utóbbinak viszont még azt is előírta a kancellária, hogy e rendelkezésről a főigazgatókat és a népiskolai felügyelőket oktassa ki.

53 Már 1784 elején fellángolt azonban a napidíj-háború Schober János pozsonyi népiskolai felügyelő „jutalmazása" kapcsán. Schober ugyanis azt kérte, hogy 80 napi fáradságos ellenőrző tevékenységét az uralkodó 50 arannyal honorálja. Gróf Balassa Ferenc (főigazgatója) támogatta a kérelem teljesítését, a számvevőségnek azonban az volt az álláspontja, hogy az inspektor számára az ellenőrzés munkaköri kötelezettség és feladata ellátásáért 2 Ft-nál több napidíjat nem érdemel. Az uralkodó döntése: „minthogy ez a kanonok iskolafelügyelőként 400 Ft fizetést élvez, úgy tűnik, hogy ellenőrzéseit ő hivatali kötelességképpen tartozik végrehajtani. Milyen okból kell tehát nekik valamiféle jutalmat adni — erről a Kancellária még adjon tájékoztatást" ,

54 A Kancellária el is készítette az előterjesztést, ebben emlékeztetett az 1777-ben december 12-én kiadott (A-39 : 6350. számú) királyi döntésre, amely szerint az inspektorok 4 Ft napidíjat élveznek, és igazolt útiköltségeiket is megtérítik. Ezt változtatta meg őfelsége resolutiója (amellyel a napidíjakat eltörölte), ez a döntés azonban kilátásba helyezte, hogy a tisztviselők, amennyiben munkájukat jól végzik — jutalomban részesülhetnek. Schober kanonokot és tevékenységét jutalomra méltónak ítéli a Kancellária, de azért is javasolja (már nem az 50 arany, tehát 215 Ft, hanem) 160 Ft megadását Schobernek, mert a népiskolákat az inspektoroknak időről időre ellenőrizniük kell, és „ha e jutalom elnyerésének reményétől ők megfosztatnak, önmaguktól is meg fognak szűnni a nélkülözhetetlen ellenőrzések, minthogy senkit nem lehet kötelezni arra, hogy a sajátjából fedezzen ennyi kiadást". II. József a múltra nézve — elfogadta a javaslatot, és úgy döntött, hogy Schobernek a tanulmányi alap fizesse ki a 160 Ft-ot (tehát napi 2 Ft-ot) ,,hogy viszont az említett alap a kevésbé szükséges kiadásoktól a jövőben megszabadíttassék", az udvari Tanulmányi Bizottság (tehát a báró Gottfried van Swieten vezetése alatt tevékenykedő testület) készítsen javaslatot: „milyen módon lehet a kétszeres pénzköltés elkerülésével az iskolák felügyeletének és ellenőrzésének jobb szabályozását, valamint a feladatok végrehajtását biztosítani".

55 Ezzel az uralkodói döntéssel a háborút az oktatási igazgatás elvesztette, az inspektorok azonban hosszú ideig utóvédharcot folytattak: Ladomerszky István kanonok például, a kassai kerület népiskoláinak felügyelője alázatosan kérte az uralkodót, hogy a 111 napi ellenőrző munkájáért neki járó 444 Ft napidíját és 159 Ft összegű útiköltségét kifizettetni kegyeskedjék. Indokai: sem megfelelő fizetése, sem meghatározott összegű útiköltség-kerete nincs; a kamarai felügyelők 3 Ft-ot kapnak napidíjként; ő ennél többet érdemel, mert saját pénzéből előlegezi meg a köz érdekében végzett munkájának költségeit. Az útiköltséget sem részletezheti, mert: nem vezetett nyilvántartást; fogadott fuvarosai — írástudatlan emberek lévén — nem tudtak nyugtát adni; 12 alka63 OL, A-39: 7593/1783. «OL, A—39: 2012/1784. 55 OL, A —39: 3014/1784.