Levéltári Közlemények, 56. (1985)

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - Hajdu Lajos: A Magyar Királyi Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának tevékenysége az 1776–1783 közötti időszakban / 145–200. o.

A Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának tevékenysége 1776 — 1783 159 tényekről és ez tükröződik állásfoglalásaiban is. Gróf Niczky Kristóf történetesen jelentette a Commissio-nak, hogy tankerületeiben sok településen nincs népoktatás és az iskolamesterek a silány fizetség miatt nem is akarnak tanítani. A bizottság állásfoglalása: nagyon különös, hogy mindeddig nem sikerült a regulázott (Eelbiger-módszer szerint tanító) népiskolákat olyan jelentős településeken, mint Pápa, Veszprém, Nagykanizsa és Kőszeg létrehozni — ezért elő kell írni a főigazgatónak, hogy „ezen iskolák felállítása érdekében minden szükséges dolgot legjobb tudása szerint tegyen meg" J^ Ez az állásfoglalás azért különös jelenség, mert nem sokkal később tárgyalta a bizottság gróf Niczkynek a Bánát népiskolai helyzetéről felterjesztett alapos jelentését és tagjainak tudniuk illett volna, hogy a győri, illetve a pécsi tankerület főigazgatója immár negyedik éve minden idejét a Bánátban tölti, mint a reinkorporációs tevékenység királyi biztosa, akit a győri tankerületben Apfalter kanonok (a királyi akadémia és a mintagimnázium igazgatója), a pécsiben pedig Hersching Dániel kanonok (szintén a mintagimnázium igazgatója) helyettesített. Ilyen előzmények után a Tanulmányi Bizottságnak nem volt joga ,,különösnek" ítélni meg a győri tankerület helyzetét, ahol az akadémia igazgatója nemcsak saját intézményét és a győri főgimnáziumot irányította, hanem a kerület többi gimnáziumát is vizitálnia kellett, és a népiskolai felügyelő munkáját is neki kellett ellenőriznie.

37 Ezen az sem változtat sokat, hogy a Kancellária 1778-ban (amikor megadta az engedélyt, hogy ily módon oldják meg a távollevő főigazgató helyettesítését) előírta a két kerületben helyettesítő gimnáziumi igazgatóknak: havonta küldjék el Niczkyhez Temesvárra a munkanaplójukat, hogy abból főnökük láthassa — mi is történt tankerületében az adott hónap alatt. Az emlékezetből ez az 1778-as „megoldás" kiesett, mert amikor Hersching kanonok közvetlenül küldte be jelentését a pécsi tankerület egyetlen nagygimnáziumának (a pécsinek) 1780/81-es I. félévéről, akkor a bizottság azt sértődötten viszszaküldte. Állásfoglalása: ez a jelentés nem felel meg az előírásoknak, ugyanis ilyen információkat mindig a főigazgatón keresztül és a lezárult, nem pedig a következő szemeszter végén kell felterjeszteni, minderről leiratban értesíteni kell Hersching kanonokot, de a tankerület Temesvárott levő főigazgatóját is.

38 A későbbiekben is érez a kutató bizonyos ellenszenvet — olykor kötekedést — a Niczky vei kapcsolatos jelentések megítélésében: 1782. október 3-án tárgyalta például a Tanulmányi Bizottság a győri tankerület főigazgatójának a népiskolákról készített táblázatos jelentését (helyesebben az általa felküldött, de a népiskolák felügyelője által elkészített jelentést) és megrökönyödve tapasztalta, hogy a megjegyzések rovatban csak az inspektor tesz javaslatokat arra, hogy a „nagyobb előrehaladás" vagy a „jelentősebb eredmény" érdekében mit kellene tenni, e javaslatokat azonban a főigazgató „egyszerűen figyelmen kívül hagyja". Döntés: írni kell neki, foglaljon ezzel kapcsolatban állást.

39 A tabellát összeállító inspektor valóban nagyon jó diagnózist állított fel a már támogatott városi iskolák helyzetéről (leírta például, hogy Sopronban a mesteremberek nem küldik rajztanulásra az inasokat; hogy a város jegyzője Bernácsky József — aki hosszú éveken át az iskola rektora volt — saját zsebéből tűz ki a tanulók részére jutalmakat és méltó lenne már valami remunerációra se

Prot. 1781: 838. 37 OL, A-39: 3194/1778. **Prot. 1781: 747. ' 39 Prot. 1782: 667. 2