Levéltári Közlemények, 56. (1985)

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - Hajdu Lajos: A Magyar Királyi Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának tevékenysége az 1776–1783 közötti időszakban / 145–200. o.

158 Hajdú Lajos ismeretek elsajátíttatását összhangba kellene hozni a tanulók életkori adottságaival.

33 Az ismeretek és az életkori adottságok összhangba hozása azonban olykor lehetetlen feladat volt az iskolamesterek számára. Erre csak egyetlen példa: egyik 1779-es jelentésében tájékoztatja a Tanulmányi Bizottságot Ladomerszky István, a kassai kerület népiskolai felügyelője néhány szepességi város népiskolájának ellenőrzése során szerzett tapasztalatairól. Bártfánál történetesen megemlíti, hogy az első osztály tanítója (Christman János Mihály) 53 gyereket oktat osztályában. Az 53 tanuló között azonban 3 mindössze hároméves, 6 négy esztendős, 3 ötéves, de akad az osztályban 2 tízéves gyerek is. Hogy lehet ilyen heterogén osztálynál az oktatási anyagot s módszereket az életkori adottságokhoz igazítani ? A Tanulmányi Bizottság átsiklott a kassai kerület inspektorának jelentését értékelve e fölött a tények fölött. Vörös Antal budai igazgató viszont a bizottságot arról informálta az 1780/81. tanév első félévét értékelő jelentésében, hogy kerülete valamennyi gimnáziumának felső (humán) osztályában jól oktatják a tanügyi kódex előírásának megfelelő tárgyakat, a grammatikai osztályokban viszont (Székesfehérvár és Esztergom kivételével) alig akad tanár, aki mind a három évet együtt töltötte volna diákjaival, mert az egyházi elöljárók túl sűrűn ide-odahelyezgetik a tanítással foglalkozó rendtagokat. A bizottság állásfoglalása: buzdítani kell Vöröst (aki ekkoriban a jogi karnak is direktora és betegsége meg számos egyéb elfoglaltsága miatt többször is kérte felmentését), hogy szilárdan tartson ki elképzelései mellett, az érintett rendek főnökeinek pedig írni kell, hogy a rendjükhöz tartozó tanárokat súlyos ok és a tankerületi főigazgató előzetes értesítése nélkül ne helyezzék át.

34 Természetesen — ha nem a pozsonyi tankerület főigazgatójának jelentését tárgyalták — az is gyakran előfordult, hogy a bizottság az anyagra különféle megjegyzéseket tett, kifogásokat emelt: a kassai főigazgató egyik félévi jelentésével kapcsolatban csak annyi a megjegyzés, hogy hiányzik abból az iskolaigazgatók jellemzése és a késmárki gimnázium tanulóinak osztályzata. Legközelebb tehát ne legyenek ilyen hézagok a jelentésben. Gróf Károlyi Antal sem mellékelte az 1780-as év mindkét félévét átölelő jelentéséhez a szegedi és a nagybányai gimnázium tanárainak tabelláit (a nagyváradi gimnáziumnál ez csak az első félévi, a szatmárnémetinél pedig a második félévi anyagból hiányzott); de a Commissio azt sem látta szükségesnek, hogy a főigazgató, illetve a középiskolák tanári kara minden félévben információt adjon a Helytartótanács részére a diákok fejlődéséről, elég, ha csak általánosságban mutatja be: mennyi a tanulók száma az egyes osztályokban ? Ezek között hány a nemes, a polgár stb.? Mennyien tartoznak az eminens, jeles, jó stb. tanulók kategóriájába? A jövőben ezeket vegye figyelembe.

35 Érdekes módon ugyanezen az ülésen a kassai kerület főigazgatójának jelentését értékelve a válaszleiratban nem említik meg, hogy a késmárki gimnázium tanulóinak osztályzata nem szükséges részletezve, ott is elegendő, ha csak az egyes klasszisokba, osztályzatokba sorolt diákokról adnak tájékoztatást. Néha azonban a bizottság (ez az állásfoglalások harmadik típusa) — talán valamilyen személyi elfogultság hatására? — „megfeledkezik" konkrét 33 Prof. 1782: 507-508. M

Proí. 1781: 453. 35 Prot. 1781: 5. és 12-13.