Levéltári Közlemények, 56. (1985)
Levéltári Közlemények, 56. (1985) 2. - Hajdu Lajos: A Magyar Királyi Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának tevékenysége az 1776–1783 közötti időszakban / 145–200. o.
A Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának tevékenysége 1776 — 1783 151 hogy e tanári posztra pályázatot írjanak ki". 16 Az uralkodó így is döntött, a végrehajtás azonban már nem volt tökéletes, mert félévvel később Péchy Gábor főigazgató jelentette: őfelsége utasította a piarista rend főnökét Koppi Károly elmozdítására, akit már át is helyeztek Kolozsvárra. A kassai akadémia jogi fakultásának azonban jelenleg nincs történelemtanára és ő most honnan vegyen olyan képzett pedagógust, mint amilyen Koppi volt ? Helyezze át oda a filozófiai fakultás helyettes tanárát ? A bizottság állásfoglalása: írjon ki pályázatot, de levelét megküldik a budai egyetemnek is azzal, hogy amennyiben náluk van erre alkalmas ember, kinevezésére tegyenek javaslatot. 17 A leváltás tehát akkoriban viszonylag gyorsan megtörtént, az új tanár beállítása azonban már sokkal nehézkesebben. A szabály azonban nem volt merev, az egyes szerzetesrendekhez tartozó tanárok ügyeit nem mindig a Tanulmányi Bizottság püspök-tagja referálta: a piaristaként a budai egyetem filozófiai fakultásán matematikát tanító Dugonics András „ügyében" például Aszalay József tanácsos volt a referens. Az egyetemi szenátus ugyanis 1783. március 7-i előterjesztésében a professzor elbocsátását javasolta, mert túlságosan lusta, hanyag; olyan tanár, aki fittyet hány a figyelmeztetésekre (desidens, negligens, et monitionibus inobediens), azt pedig, hogy tisztségét becsületesen ellássa — az egyetemi vezetők véleménye szerint — aligha lehet elvárni tőle. A Tanulmányi Bizottság dicséretére válik, hogy nem fogadta el a szenátus indítványát: ezek nem annyira súlyos kifogások, hogy Dugonicsot — meghallgatása nélkül — olyan súlyos büntetésben részesítsék, mint az elbocsátás. Ezért a Commissio utasította az egyetemet: hallgassák meg a professzort is, válaszait jegyezzék fel, és amennyiben betegség teszi szükségessé a felmentését, szerezzék be a megfelelő orvosi tanúsítványt — addig azonban intsék Dugonicsot tisztsége szorgos betöltésére. 18 A Tanulmányi Bizottság 8 éves működése során gyakran tartott ún. vegyes üléseket is, amikor a tanügyi rendszerrel kapcsolatos anyagi ügyek kerültek terítékre, az üléseken részt vettek a Magyar Kamara tanácsosai is. Amikor az ilyen anyagi ügyek száma jelentős volt, és az ülésen csak ilyen természetű kérdéseket tárgyaltak, a sessio-t vegyes ülésnek nevezték. Akadt azonban számos rendes ülés is, amelyen a jelenlevők között szerepelt a Kamara valamelyik tanácsosa (gróf Csáky József, Szöllősy Ferenc, gróf Erdődy József, Sághy György vagy Bacsák János) is, a kutatónak azonban az a benyomása, hogy a „vendégek" ilyenkor nem ülték végig a teljes időt, hanem az őket érintő egy-két ügy megtárgyalása után távoztak. A protokollumok tanúsága szerint volt olyan eset is, hogy a Helytartótanács két bizottsága együttes ülésen vizsgált meg valamilyen (mindkét testületet többé vagy kevésbé érintő) kérdést. Ez történt 1779. augusztus 4-én, 6-án és 7-én is, amikor a Commissio Studiorum a Helytartótanács Vallásügyi Bizottságával közösen tárgyalta meg az obrovici (Morvaország) apátnak a jánoshidai prépostsággal kapcsolatos igényét. Ezeken az üléseken természetesen gróf Batthyány József prímás elnökölt, de minthogy az ügy elsősorban a másik bizottságot érintette, e három ülés anyaga a jegyzőkönyvben rendkívül lakonikusan, mindössze két és fél oldalon szerepel. 19 A referensi munka értékelésével kapcsolatban még két megjegyzést kell tennie a kutatónak: azt természetesnek kell tekinteni, hogy amikor valamelyik 16 Prot. 1779: 202. 17 Prot. 1779: 728. 18 Prot. 1783: 119 — 120. 19 Prot. 1779: 615 — 617.
