Levéltári Közlemények, 56. (1985)

Levéltári Közlemények, 56. (1985) 1. - IRODALOM - Simonffy Emil: A magyar polgári átalakulás kérdései. Tanulmányok Szabad György 60. születésnapjára. (Szerk.: Dénes Iván Zoltán, Gergely András, Pajkossy Gábor). Budapest, 1984 / 132–135. o.

132 Irodalom kőzik. A XIX—XX. századi területi igazgatás 9 tágykörre tagolt irattári rendszerével és a vármegyei ügyviteli szabályzat jelentőségével részletesen foglalkozik. SZABÓ FERENC „A gyomai Kner Nyomda közigazgatási nyomtatványkiadó tevékenységének jobb jellemzői" c. tanulmánya az ügyviteli nyomtatványok jelentőségét mutatja be. A kiegyezés után a Kner Nyomda működésót a rendkívül rugalmas üzem- ós üzletvitel jellemezte, a nagyobb példányszámú űrlapokat a közigazgatás magas szintű ismeretével gyártották. CSIZMADIA ANDOR „A község jegyzője a két világháború között" e. tanulmánya a XVIII. századi falusi írásbeliség elterjedését tárja fel. Bemutatja az első községi törvény (1871: XVIII. te.) jelentőségét, majd azt, hogy az 1904. évi vármegyei szabályrendelet milyen hatást gyakorolt a jegyzők írásbeliségére és általános helyzetére. VARGYAI GYULA „A legújabbkori magyar katonai igazságszolgáltatás írásbeliségének néhány kérdése" c. tanulmánya a két világháború közötti katonai igazságszolgáltatásra szűkíti vizsgálódását. Azt a sajátosságot emeli ki, hogy a honvéd törvényszékek által elítélt polgári személyek száma különösen az 1938 utáni években nőtt meg. A másik kiemelt sajátosság az volt, hogy a nyomozati anyag kidolgozatlanul került a VKE Bíróságok elé. SZIJJ JOLÁN „A magyar katonai nyelv fejlődése" c. tanulmányában a honvédség használatára 1871-ben és 1876-ban kiadott „Katonai Irálytan ..." c. kézikönyv jelentőségét tárja fel. Ez a kézikönyv évtizedekig hatással volt a honvédség írásbeliségére és az egységes katonai ügyviteli nyelvre. CSUTH SÁNDOR-GÁSPÁR MÁTYÁS „Az írásmunka szervezése és gépesítése a közigazgatásban" c. tanulmányukban a XVIII. századi kezdetektől a mai korig végigkísérik az irodai technika fejlődósét. RAFT MIKLÓS „A korszerű közigazgatás és az írásbeliség" c. tanulmányában a modern értelemben vett közigazgatás hatékony és színvonalas intenzitását vizsgálja. Az írásbeliség szerepének legújabb változásait elemzi. BOGDÁN ISTVÁN „Az írásbeliség anyagi technikai alkotóelemei" c. tanulmánya a megíróanyag, az íróeszköz, az íróanyag ÓB az íráskellék változásait vizsgálja fejlődésük rendjében. NYULÁSZINÉ STRAUB ÉVA „Történeti források gépi feldolgozása" c. tanulmánya a téma előzetes feltételeit tárgyalja. Az iratok rendezettsége, a hagyományos segédletkészítési (mutatózási) rendszer ós a számítógépes adatfeldolgozás összefüggéseinek lehetőségét mutatja be. PANDULA ATTILA „Eend-jelvények írásbelisége" c. tanulmánya a látható heraldikai elemek, a jelképes feliratok, monogramok ós ábrázolások, valamint az évszámok jelentőségót fejti meg. Külön példákon tárgyalja az egyes régi rendjelek pontos szakszerű leírását ós jelképes részei feloldásait. A 36 szerző ismertetett tanulmánya után BORSODI CSABA összeállításában „Kumorovitz Lajos munkássága (1928 — 1982)" c. bibliográfiai áttekintést találhatjuk. Ez a bibliográfia tulajdonképpen a magyar diplomatika szakterületének egyik legfontosabb bibliográfiai összefoglalása. Voss Előd A MAGYAR POLGÁRI ÁTALAKULÁS KÉRDÉSEI TANULMÁNYOK SZABAD GYÖRGY 60. SZÜLETÉSNAPJÁRA (Szerkesztette: DÉNES D7ÁN ZOLTÁN, GERGELY ANDRÁS, PAJKOSSY GÁBOR) Budapest, ELTE Bölcsészettudományi Kara, 1984. 480 p. Az utóbbi években örvendetesen felújult az a szokás, hogy egy-egy kiemelkedő tudós évfordulójára tanítványai és barátai emlékkönyvvel tisztelegnek. Ez egyrészt jól tükrözi azt a hatást, amelyet az ünnepelt a tudomány fejlődésére gyakorolt, másrészt a közölt rövidebb terjedelmű rószlettanulmányok betekintést engednek a tudományos munka műhelytitkaiba, és lehetőséget adnak új eredmények viszonylag gyors közreadására. Nemegyszer hosszú időre érvényes megállapítások kerülnek ki közülük. Ezt az örvendetes gyakorlatot folytatta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, amikor emlékkönyvet szerkesztett Szabad György akadémikus, egyetemi tanár 60. születésnapjára. Szabad György három és fél évtizedes tudományos munkássága — amelyről a kötetben bemutatott bibliográfia tájékoztat bennünket — sajátos ós kiemelkedő helyet