Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 1. - Farkas Gábor: Közigazgatási reformkérdések a koalíciós kormányzat idején, 1945–1948 / 51–89. o.

72 Farkas Gábor a szabályrendelet alkotás, állásszervezés, vagyonkezelési és költségvetési kérdések, valamint járási bizottságok alakítása. A járásfőnök végzi a községek felügyeletét, a járási közgyűlés elé nem tartozó ügyeket önállóan elintéz, és másodfokon jár el a községi bíró vagy községi jegyző által hozott sérelmezett határozatokban. A városi is testületi és egyedi szervek irányítják. A város élén a közgyűlés áll, amely szakbizottságokat választ. A városi közgyűlés 40—60 tagsági helyből áll. Hivatalból tagja a polgármester, a tanácsnokok, a főügyész, a tisztiorvos, a számvevőségi főnök. A közigazgatási kerület több járást fog egybe. A kerület élén álló hatóság állami szerv, amely ügyosztályokra oszlik. A kerület élén a kerületi főnök áll, aki az ügyosztályokat irányítja. A következő ügyosztályokat szervezik a közigazgatási kerületben: elnöki, közigazgatási, földművelési, pénzügyi, közoktatási, honvédelmi, közellátási és népjóléti. Az ügyosztályok részben a középfokú állami szervekből alakulnak. A kerület hatásköre kiterjedt joghatósága területén levő járásokra és városokra, valamint az összes állami szervre és intézményre. A városi és vármegyei árvaszékeket megszűntnek nyilvánítják, feladatuk egy résztét a bíróság veszi át. Ugyanakkor a kerület székhelyén meg kell szervezni a közigazgatási bíróságot, ahová minden alanyi jogot érintő másodfokú döntés ellen panasszal lehetett élni. A bíróság neve Kerületi Közigazgatási Bíróság lesz. A tisztviselők fegyelmi ügyeit a következő helyeken intézik: a községi bírónak és jegyzőnek elsőfokon a járásfőnök, másodfokon a kerület fegyelmi bizottsága, állásvesztés esetén a belügyminiszter a fegyelmi fóruma. A járásfőnöknek, a járási és városi hivatalnokoknak a fegyelmi fóruma a kerület fegyelmi bizottsága, míg a közigazgatási kerület alkalmazottainak fegyelmi ügyei a Belügyminisztériumban szervezett fegyelmi bírósághoz tartoznak. A tisztviselők képesítését a tervezet a jogszabályokban előírt feltételek szerint követeli meg, de a községi bíró és a város polgármestere esetében kivételt tesz, és ezeket a tisztségeket nem köti képesítéshez. A tisztségviselők és az önkormányzati testületek jogorvoslathoz is folyamodhatnak. A községi bíró a járásfőnökhöz, a képviselő-testület a járási közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért. A járási és a városi közgyűlés által kiadott sérelmes határozat megváltoztatása érdekében a közigazgatási kerületi hatósághoz lehetett fordulni, míg a kerületi hatóság elsőfokú határozatát a miniszternél lehet megfellebbezni.

21 » A parasztpárti reformkoncepció A Nemzeti Parasztpárt közigazgatási reformjavaslatait Erdei Ferenc és Bibó István képviselték. Erdei Ferenc a felszabadulás előtt írott tanulmányaiban a polgári közigazgatás átszervezését, az igazgatási tevékenységnek az adott társadalmi viszonyokhoz történő idomítását követelte. A felszabadulás utáni esztendőkben úgy látszott, hogy azokat a reformokat, amelyeket a polgári Magyarország kereteiben megvalósítani nem lehetett, most az új viszonyok közepette egy népi államszervezet létrehozására fel lehet használni. A parasztpárti reformjavaslatoknak még további realitást adott az a tény is, hogy 1946 nyarára véglegesen kiütköztek az önkormányzati rendszer gyengeségei, és 3 'PÍ. Arch. 283.Í. l.cs. 29.ő.e. 34-52. p.