Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 1. - Farkas Gábor: Közigazgatási reformkérdések a koalíciós kormányzat idején, 1945–1948 / 51–89. o.

Közigazgatási reformkérdések 1945-1948 6 7 területű és ezért az autonómia vitelére képtelen megyéknek az egyesítését, a szomszéd törvényhatóságokhoz való csatolását határozta el. A szétválasztást és az egyesítést az állami szakigazgatásnak is követnie kell. A Beér-Szabó-füe tervezet felszámolja a járási szervezetet. A járásokból a szaktisztviselőket a községi önkormányzatba osztják be. A tervezet a községi bíráskodást kiszélesíti, és a községi bíró kezéből a bíráskodás joghatóságát más személyre bízza. Ez a bíráskodás kiterjed a kihágási, a becsületsértési, a kisebb jelentőségű magánjogi perekre, de a kihágások súlyosabb eseteit már a rendes bíróságok hatáskörébe utalja. Járásbírósági hatáskörrel rendelkező bíróságot a városmegyék székhelyein szervez, így az 1946-ban működő járásbíróságok számát 152-ről 70-re kívánta csökkenteni.

13 Az MKP hamarosan belátta az általa javasolt közigazgatási reformok kivihetetlenségét az akkori politikai viszonyok között. A párt mértékadó köreiben rávilágítottak arra, hogy az MKP kisebbségi helyzetében a vidéki politikai erőviszonyok mozgása miatt egyelőre sikerre nem számíthat. A közigazgatási reform megvalósításának ütemét a kibontakozó baloldali politikai küzdelemhez kell a pártnak kapcsolni, és a koalíciós pártok e tárgyban tanúsított ellenállásának elmúlása után lehet realizálni. Az MKP a községi választásokkal kapcsolatos koalíciós elképzeléseket támogatta. Helyesnek tartotta az 1945. évi VIII. te. rendelkezéseit, de követelte, hogy a választójogból zárják ki a kitelepítésre ítélteket, továbbá a közszolgálatból elbocsátott személyeket; akiket nem vagy feddéssel igazoltak, illetve azokat is, akiktől az igazolási eljárás alkalmával megvonták az ipargyakorlási jogot.

14 A községi választást az MKP lajstromos formában akarta lebonyolítani. Az volt a vélemény, hogy a pártnak csak ártana, ha egyéni választások lennének, mert ennek eredményeként a falvakban, a városok egy részében az MKP jelöltjei kibukhatnak, azonban a lajstromban szereplő valamennyi párt jelöltjét meg kell választani. A kormányzat is a községi választásokat a népi érdekek szem előtt tartásával kívánta lebonyolítani, s ezért azt megelőzőleg támaszt akart szerezni magának, a közép- és az alsófokú igazgatásban is. Ennek érdekében a belügyminiszter a racionalizálás alapvető kérdéseit vetette fel. A szociáldemokrata tervezet A szociáldemokraták a közigazgatási kérdéseket a központi pártfórumokon is súllyal szerepeltették, ők vidéki tömegbázisuk szélesítését látták a közigazgatási reformban. A felszabadulás után tartott első pártkongresszuson (1945. augusztus 18—20.), — amely sorrendben a 34. volt — az SzD? a népköztársasági államforma mellett foglalt állást. Ennek megfelelően képzelte el a területi önkormányzatok reformját is. A municípiumok politikai befolyásolására a párt a kongresszuson megalkotta az Országos Községpolitikai Bizottságot. Ez egy hét tagból álló testület volt, amelynek tisztségviselői: elnök, alelnök, titkár hangolták össze az országosan érvényesíteni kívánt község13

PI. Arch. 274.f. 15.es

. 23.ő.e. I4

Uo., 274.f. 3.cs.56.ő.e. 5*