Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 1. - Hajdu Lajos: A büntetőjogtörténet kutatásának kihasználatlan lehetőségeiről : a rabtabellák és büntető-perkivonatok történeti forrásértéke / 3–30. o.

A büntető]ogtörténet kutatásának lehetőségeiről 5 ténetét kutatja, az nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy egy-egy elkövetett bűntett olykor százak életére tartósan kiható káros következményekkel járt, befolyásolta az emberek mindennapi életét és gyakran tönkretette fáradozásuk gyümölcsét is. Azt a 12 esztendős nagyhöflányi (Sopron m.) szolgálólánykát, aki gazdája házát az iránta érzett gyűlöletből 1783. április 24-én felgyújtotta és emiatt porrá égett a falu 76 családjának hajléka — valószínűleg évtizedekig megőrizték emlékezetükben azok, akik egy gazda otrombasága és egy gyerek éretlensége miatt minden vagyonukat elveszítették.

6 De nemcsak a „különösen nagy kárt okozó bűntettek" megismerése gazdagítja a történelmi ismereteket, hiszen a kisebb kárral járó jogsértések (lopások, erőszakos cselekmények, stb.) is befolyásolták egy-egy communitas életét, az emberekben félelmet ébresztettek, arra késztették-ösztönözték őket, hogy erősítsék a védelmet nyújtó közösséget, jobban „nyitva tartsák a szemüket" (javítsák meg az őrködést) és a hatalom szerveitől függetlenül is hatékonyabban óvják emberi és vagyoni értékeiket, érdekeiket. Olykor még a mai fiatalság romlottsága miatt dohogó „öregek" számára is nyújt tanulságot a rabtabellák vizsgálata, rádöbbentheti a dohogókat arra, hogy bizonyos területeken nem is olyan sokat változott a világ, talán a régi fiatalok sem voltak különbek mai utódaiknál. Csak egyetlen példát erre: Heves megye egyik 1776-os rabtabellája szerint 2 zaránki férfi (a 24 esztendős Szanyi János és a 19 éves Szász Mátyás, mindkettő nős — tehát „meglett" ember) ivócimboráik heccelésére fogadást kötött arra - a fogadás tétje egyetlen forint volt —, hogy ünnepnapon, anyaszült meztelenül végigmennek a falu főutcáján. A két férfi megnyerte a fogadást, a törvényszéktől azonban e 200 év előtti naturisták vagy nudisták 50—50, fogadótársaik pedig 40—40 botot nyertek jutalmul.

7 2. A felszabadító- és polgárháborúk valamint szabadságharcok időszakának lezárulása, a szatmári béke után a magyar feudális uralkodóosztállyal kompromisszumot kötő bécsi udvar hozzálátott az ország kormányzati rendszerének kiépítéséhez és megszilárdításához. Ezt a célt szolgálta az állandó hadsereg létrehozása (és fenntartásának, kiegészítésének törvényi szabályozása); a Pragmatica Sanctio elfogadtatása a rendekkel, a helytartótanács felállítása és a bírósági szervezeti piramis csúcsán levő fórumok megszilárdítása (a hétszemélyes tábla és a királyi tábla jogkörének, valamint működési rendjének meghatározása, továbbá a kerületi táblák létrehozása), de számos egyéb intézkedés is. Ezek sorába tartozik az ítélkezési gyakorlat rendszeres ellenőrzésének megteremtése: először 1726. február 22-én kaptak a megyék utasítást arra, hogy a helytartótanácshoz minden esztendőben terjesszék fel a törvényszékek által abban az évben megtárgyalt perek kivonatát, tehát adjanak hű információkat a bíráskodás helyzetéről. Néhány éven át azonban ezek az információk csak gyéren csörgedeztek el a helytartótanácsig, mert 1730. szeptember 18-án, valamint 1732. február 18-án a rendelkezést újra ki kellett adni, de Mária Terézia országlásának első felében is háromszor kellett az utasítást — nyilván nem ok nélkül - megismételni.

8 A XVIII. sz. első kétharmadában az írásos információk-jelentések rendszere volt a kormányzatnak jóformán egyetlen eszköze arra, hogy rendelkezései végrehajtását ellenőrizze és szemmel tartsa, hogy a 6 OL, C-43: 1783/Fabiankovics, No. 19, pos. 120. 7

OL, C-28: 1776/Lad.C, fasc. 2, No. 23, pos. 57-3. 8

1744. június 13-án, 1751. január 26-án és 1752. március 30-án. Lásd KassiesIgnatius:Enchirédion seu extractus benignarum normalium ordinationum.T. I., Pestini, 1825, 39-41.