Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 1. - Farkas Gábor: Közigazgatási reformkérdések a koalíciós kormányzat idején, 1945–1948 / 51–89. o.

Közigazgatási reformkérdések 1945-1948 51 kellő segítséget. Azt is le kell szögezni, hogy magának a kormánynak sem volt kristályosuk elképzelése a közigazgatási reformról, így a Jogi Reform Bizottságot kellő információval ellátni a Miniszterelnökség nem tudta. így történhetett meg, hogy a bizottsági üléseken — különösen az utolsó hónapokban lezajlottakon — csupán teoretizálásra volt lehetőség. 1946 decemberében a Bizottság a miniszterelnökhöz írt felterjesztésében a reform kérdését kívánta a holtpontról kiemelni. Arra akarta rávenni a kormányfőt, hogy szervezze meg a Közigazgatási Tanácsot. E testületnek lett volna a feladata, hogy a közigazgatási reformot kidolgozza. E testület a Miniszterelnökség mellett működött volna, hogy véleményére a kormányfő mindenfajta közigazgatási kérdésben támaszkodhassak. A Közigazgatási Tanácsot kompetens egyénekből kell összeállítani. Mértékadó embereit a közigazgatásban jártas tisztviselők, továbbá a minisztériumok törvényelőkészítő osztályainak vezetői, az elméletben és gyakorlatban jártas egyének alkossák. Vegyen részt a testület munkájában a koalíciós pártok egy-egy delegátusa is — hangzott a felirat javaslata. Végül még azzal is foglalkozott a felirat, hogy a Közigazgatási Tanács tevékenységét egy, a Miniszterelnökségen felállítandó hivatal fogja össze. A Jogi Reform Bizottság javaslatára azonban Nagy Ferenc miniszterelnök nem reagált. A Bizottság tevékenysége a közigazgatási reform kérdésében megrekedt, és több tárgyalást a témáról nem tartott. Ugyanakkor szükséges lett volna a működő közigazgatás által felvetett napi problémákra is válaszolnia. Például a szakminisztériumok az állami igazgatási szervek bővítését, újak létesítését tovább nem halogathatták. A felvetődő közigazgatási kérdések közül tisztáznia kellett volna, mely feladatok tartoznak a szakigazgatásra, melyek azok, amelyeket az önkormányzatok is meg tudtak volna oldani. Ugyanekkor hatásköri villongások keletkeztek az építési- és közmunkaügyi miniszter és több szakminiszter között a vonatkozó törvények végrehajtási rendeletének tervezetében, de jelentkezett már a földművelési és a közellátásügyi igazgatásban is az egymást keresztező tendencia. 1946 végén a gazdaság fejlődésének tendenciái a tervgazdaság irányát jelezték. Ehhez is hatékony, rugalmas közigazgatásra lett volna szükség. A Jogi Reform Bizottság tevékenységének kudarca nem tagjainak tájékozatlanságán, hanem az információ hiányán múlott. A közigazgatás kérdésében meglevő elvi tisztázatlanság ekkoriban nem volt egyedüli jelenség a politikai életben.

3 A Belügyminisztérium koordinációs tevékenysége a közigazgatási reform kérdéseiben 1945. november 15-én a Belügyminisztérium kommunista irányítás alá került. A tárcát Nagy Imre kapta meg, majd helyébe 1946. március 20-án Rajk László került. A belügyminiszter különösen Rajk működése idején (1948. augusztus 5-ig) a közigazgatási reform kérdését állandóan napirenden tartotta, azt koordinálni igyekezett, és a reménytelennek látszó helyzetekben sem adta fel a megoldás útjának keresését. Igen hamar 3 Beér János: A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon 1945—1960. Budapest, 1962. 112-115. p. Továbbiakban: Beér: i. m.