Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - KRÓNIKA - Solymosi László: Észrevételek a Ciszterci Rend magyarországi történetének repertóriumáról / 237–251. o.

246 Krónika Ciszterci Rend nyolcszáz éves magyarországi történetét. A kötet használatát hely-, személynév- és tárgymutató segíti. A szép kiállítású könyvben sok adat van. A bőség azonban csalóka, hiszen ugyanaz az oklevél a kötet előbb ismertetett szerkezete következtében akár háromszor-négyszer is előfordulhat benne. Szerepelhet a forráskivonatokat, a levéltári jelzeteket, a személyi adatokat vagy a kiadásokat tartalmazó részben, sőt az utóbbiban - ha az oklevélnek több kiadása van, ami elég gyakori - többször is. Ha pedig a forrás nem egy, hanem két vagy több monostorra vonatkozik, illetve általános tartalmú, akkor természetesen a többi monostor, illetve az általános rész adatai közt is fellelhető. Az ismétlődés ellenére is viszonylag sok adat azt a benyomást kelti, hogy a Ciszterci Rend magyarországi történetének középkori forrásai valamilyen formában megtalálhatók a kötetben. Ez azonban nem így van. A munka nagy fogyatékossága, hogy az összegyűjtött forrásanyag a lehetségeshez képest sem teljes, és a számba vett források maradéktalan feldolgozása az adott keretek között sem történt meg. Természetesen nem arról van szó, hogy valamennyi ciszterci vonatkozású középkori forrás ismeretét megkívánnánk a szerzőtől. Ami a középkori Magyarországon az írásbeliség XI. század eleji kibontakozása és 1526 között keletkezett levéltári forrásanyagból fennmaradt, azt csaknem teljesen a Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltára (DL) és Diplomatikai Fényképgyűjteménye(DF) mintegy kétszázezer raktári egységben őrzi. Ennek a jelentős részben kiadatlan levéltári forrásanyagnak a megismerésére, ciszterci szempontú feltárására megfelelő segédletek hiányában egyetlen személy nem képes. Éppen ezért a kutatások folytatása érdekében különösen hasznos lett volna, ha a szerző tájékoztatta volna az olvasót, hogy milyen levéltári egységeket nézett át, hogyan kutatott, és főként hol kellene még levéltári kutatásokat végezni. A heiligenkreuzi levéltárról kivételesen megjegyzi,

3 ° hogy abban a szentgotthárdi apátságra és a heiligenkreuzi apátság magyarországi birtokaira vonatkozó források találhatók. Ebben a levéltárban kellene kutatni, hiszen itt utoljára 1930 táján Kalász Elek végzett érdemleges munkát, s miként a kiadott XII-XIV. századi anyagból

31 megállapítható, nemcsak Szentgotthárdra, hanem több magyarországi apátságra vonatkozó forrásokat is őriznek benne. Magyarországi kapcsolataik miatt a többi ausztriai és más külföldi ciszterci levéltárban is remélhető eddig még nem ismert adatok előkerülése. Hazai téren is van még tennivaló. Elsősorban a ciszterci birtokok szomszédságában birtokos családok és egyházi intézmények, illetve az azon a vidéken illetékes hiteleshely levéltárában bukkanhatunk újabb adatokra. Veszprémvölgy és Zirc esetében például a veszprémi egyházi és világi levéltárak őriznek feltáratlan anyagot. A kiadatlan forrásanyaggal ellentétben a kiadott források esetében a teljesség korántsem megvalósíthatatlan követelmény. Bár Hervay itt érezhetően teljességre törekedett, műve megközelítően sem tartalmazza a ciszterciekkel kapcsolatos kiadott források egészének repertóriumát. A hiányok három okra vezethetők vissza: 1. bizonyos forráskiadványok és forrásközlések elkerülték a szerző figyelmét; 2. a szerző az általa használt és gyakran idézett okmánytárak teljes feltárását nem végezte el? 3. a kötetben valamilyen formában szereplő kiadott és kiadatlan forrásokat saját szempontjai szerint sem merítette ki. Lássunk mindháromra néhány példát. Az első ok miatt maradt ki a kötetből az 1389. június 1-i szentszéki nyugtában szereplő János egresi apát,

32 a veszprémvölgyi apácák 1454. évi birtokügye,

33 a cikádori apátság 1476. évi leltára,

34 a szentgotthárdi apátság Vas és Zala megyei birtokainak 1494. évi összesített - 257 fo"Lm. 109., 166. 3

' Weis: i. m. passim. 31

Bossányi Árpád: Regesta supplicationum. II. Bp., 1918. 42. 33 Sörös Pongrác: Bakonybéli regesták a XV. század második feléből. Történelmi Tár 8 (1907), 379. 3 4 Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve. I. Szerk.: K. Balog János. Szekszárd, 1978.76. (A középkori rész Érszegi Géza munkája.)