Levéltári Közlemények, 55. (1984)
Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - KRÓNIKA - Solymosi László: Észrevételek a Ciszterci Rend magyarországi történetének repertóriumáról / 237–251. o.
238 Krónika monachi grisei). Megélhetésüket nem egyházi s nem földesúri jövedelmekre, hanem a kétkezi munkára alapozták. Helyreállították a munka becsületét. Erdőt irtottak, földet műveltek, s főként sok állatot tenyésztettek. A szellemi és a fizikai munka különválásának társadalmi realitásából kiindulva a rendtagokat két csoportba, a monachusok vagy a conversusok közé sorolták. Az előbbiek képzettebbek voltak, ők végezték a karimát és a szellemi munkát, míg az utóbbiak alapvető feladata a monostor gazdaságának művelése volt.Agrangiák.a majorságok körüli munkát - olvashatjuk a rend 1134. évi statútumaiban - a conversusoknak és a béreseknek kell végezniük. 3 A világtól való elzárkózásra kezdetben annyira törekvő rend belső megosztottságát voltaképpen a világi társadalom hasonló tagozódása hívta életre. Az 1188. évi statútumok egyike nyersen kimondja: Nobiles laici venientes ad monasterium non fíant conversi sed monachi. A származás mellett azonban alternatívaként a képesség, az egyéni rátermettség is meghatározhatta a jelentkezők renden belüli besorolását, miként ugyanezen intézkedés másik megfogalmazása mutatja: Provideant abbates ne personas generosas et quae in officio monarchorum possunt utíliores esse quam in laboré conversorum, inter conversos recipiant, sed inter monachos magis.* A rend hamarosan elterjedt Európa nyugati kereszténységhez tartozó területén. Az alapító monostor 13 személyt: apátot és 12 monachust küldött az újonnan létesített és a szerzetesi életre már alkalmas monostorba. A sajátos rendi centralizmus szellemében az egyes monostorok önállóak voltak. Kapcsolatuk azonban nem szakadt meg az alapító apátsággal, ennek apátja, az atyaapát (páter abbas) felügyeleti jogot gyakorolt leányapátságai felett. Az évenkénti egyszeri vizitáció alkalmával ellenőrizte azokban a rendi előírások érvényesülését. Ugyanakkor mindegyik monostor apátja köteles volt megjelenni a Cfteaux-ban évenként tartott nagykáptalanon, az első nemzetközi „parlamenten", ahol a rend egészét érintő kérdésekben, az új alapításokról és az egyes monostorok fontosabb ügyeiben döntöttek. Ez alkalomra az 1134. évi statútum szerint Cíteaux-ba minden apát csak két lovast és egy conversust vihetett magával. 5 A nyugati kereszténység peremvidékén a XII. század derekán nagyjából egyszerre honosodott meg a Ciszterci Rend. II. Géza magyar király a Tolna megyei Cikádoron alapította meg az első magyarországi ciszterci monostort, ahová 1142-ben az osztrák őrgrófságban fekvő Heiligenkreuz alig néhány éves monostora küldte az első szerzeteseket. Hervay munkájának általános részében röviden összefoglalja a magyarországi ciszterci monostorok alapítására és XII-XVI. századi történetére vonatkozó kutatásait. A rendi katalógusok, statútumok és a hazai forrásanyag feltárása és tüzetes egybevetése révén végre megtudjuk, hogy a középkori Magyarországon hosszabb-rövidebb ideig 22 monostor működött, s hogy kilenc esetben az alapítási szándék, illetve az inkorporáció nem valósult meg, hat monostort pedig eddig tévesen soroltak a ciszterci létesítmények közé. A 22 monostorból 18-at férfi szerzetesek laktak. Ezek a következők voltak: Ábrahám, Bélháromkút {Trés Fontes, Bélapátfalva), Borsmonostor (Mons Sanctae Mariae, ma Klostermarienberg Ausztriában), Cikádor (Szék), Egres (ma Igrij, Romániában), Ercsi, Gotó (Honesta Vallis, ma Kutjevo Jugoszláviában), Kerc (ma Círta, Romániában), Keresztúr (Sancta Crux, Vérteskeresztúr), Pásztó, Pétervárad (Belae Fons, Bélakút, ma Petrovaradin Jugoszláviában), Pilis, Pornó, Szentgotthárd, Szepes (Savnik, ma Spissk£ §tiavnik Csehszlovákiában), Toplica (ma Topusko Jugoszláviában), Zágráb (ma Zagreb Jugoszláviában) és Zirc. Mindössze négy apátságban: Brassó (Kronstadt, ma Brasov Romániában), Ivanics (ma Klostar-Ivanié Jugoszláviában), Pozsony (Pressburg, ma Bratislava Csehszlovákiában) és Veszprémvölgy monostorában éltek ciszterci rendű apácák. A peremvidék többi országával ellentétben Magyarországon az 1142. évi első alapítást viszonylag későn, 1179-ben követte a második, amikor III. Béla király Epésen ciszterci monostort létesített. A magyar király nem a szomszédos területekről, hanem a Ciszterci Rend első négy apátságának egyikéből, Pontignyből hívott szerzeteseket Egresre. Hogy miért éppen Pontignyből, arra Hervay plauzibilis masvarázatot adott: III. Béla első feleségének, a francia származású Chátillon Annának (eredeti nevén Ágnesnek) rokonsága kapcsolatban állt ezzel a monostorral. Ennek a családi 3 Canivez: i. m. 14. "Canivez: i. m. 108-109. s Canivez:i. m.23.
