Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - IRODALOM - Gazdag István: Kanyar József: Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből (XVIII–XX. század). Somogyi almanach 36–40. szám. Kapovár, 1983 / 234–235. o.

234 Irodalom nyelve általában angol, francia, német és orosz volt. A magyar előadók, illetve publikálók száma meghaladta eddig a hatvanat; mellettük kapcsolódott be hazánkban 12 osztrák, 12 szlovák, 11 lengyel, 10 német, 8 román, 7 cseh, 6 szovjet, 5 jugoszláv, 4 bolgár, 2 olasz, 1 francia, 1 belga és 1 holland szerző. A jogtörténeti tudományos kutató tevékeységet nemzetközi szinten az Association Internationale d'Histoire du Droit et des Instutitions fogja össze és irányítja. Elnöke Jean Gaudemet párizsi jogászprofesszor; 1980-ban alelnökké magyar embert, Csizmadia Andor akadémikust választottak. Gyalay Mihály KANYAR JÓZSEF: TANULMÁNYOK SOMOGY MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL (XVIII-XX. SZÁZAD) (Somogyi Almanach 36-40. szám. Kaposvár, 1983. 322 1.) őrömmel és némi szorongással vettem kézbe az ismert történész-levéltáros terjedelmes kötetét, őrömre az adott okot, hogy a publikálás ésszerű korlátok közé szorítása ellenére a színvonalas művek, a különböző sorozatok megjelentetésének a feltételei - Kanyar József kötete bizonyítja változatlanul biztosítottak. Kétségeim viszont abból adódtak, hogy a szerző miként lesz képes szerteágazó művelődéstörténeti munkálkodását átütő erejű, egy irányban mozgó homogén kötetté formálni. A szerző magabiztosan bocsátja előre előszavában, hogy kötete regionális kitekintésű művelősédtörténeti tanulmánykötet, amely a köztörténet számára is nyújt felhasználható következtetéseket. A szerző korrekt módon előrebocsátja, hogy írásai javarészt már korábban megjelentek; egykét tanulmányába új elemeket is bedolgozott és csupán néhány közleménye az, amely most lát először napvilágot. Egyet kell érteni a szerzőnek azzal a megállapításával, hogy a szükséges előtanulmányok hiánya nagy mértékben nehezítette munkáját. A kötet két tanulmányt és egy dokumentumrészt tartalmaz. A bevezető tanulmány „Kaposvár művelődésének kérdései a XVIII—XX. században" címet viseli. A szerző a témát hat fejezetre tagolta. Korszakainak határa általában a város közigazgatásában bekövetkezett fordulópontok. A korszakokon belül a közoktatás fejlődésének tárgyalását követi a közművelődés helyzetének bemutatása. Kanyar József a művelődés változásait, alakulását következetesen a gazdaság, a társadalom mozgásából igyekszik levezetni, elkerülve az automatizmus veszélyét, ugyanakkor hangsúlyozva a művelődés sajátos életét, önmozgását is. A szerző a gondosan kimunkált fejezeteket néhány alapvető tényre, folyamatra építette fel. Az első ilyen tézise, hogy Kaposvár mezővárosi státusza nem jelentett azonosságot az ország átlagos mezővárosainak a lehetőségeivel - elmaradt azoktól. Ez a kedvezőtlen indulás - hangoztatja szerzőnk - a későbbiekben is érezteti hatását. Rendszeresen találkozunk azzal a gondolattal is, hogy Kaposvár milyen módon vált „várostalan megye" megyeszékhelyévé. Kanyar József több ízben használja a megyeszékhelyi kitekintés-koncepció fogalmát. Városunk művelődésében született eredményeket szerzőnk nem egy ízben a város, a megye rendkívül rokonszenves, az ügy iránt elkötelezett vezetőségének tulajdonítja. Az oktatásügy fejlődését — az országos és megyei összefüggéseket kimunkálva, vagy legalábbis megragadva - a szerző színvonalasan mutatja be az olvasónak. A rendkívül sok adat, a statisztikai táblázatok és az idézetek megkönnyítik a tájékozódást. A közművelődés szerteágazó, egyre újabb területeket felölelő művelődési lehetőség. Ennek a gondolatnak a jegyében kerül sor az egyesületek, társaságok, intézmények érdekes bemutatására. A szerző szinte minden esetben el tudja hitetni olvasójával, hogy a tárgyalt, bemutatott egyesület vagy intézmény a somogyi művelődésnek nagyon fontos része és hogy mindegyik megérne egy önálló feldolgozást is. Kanyar József nagy gondot fordított arra, hogy a fenti folyamatok társadalmi bázisát mint teremtő és befogadó közeget a szükséges mértékben bemutassa.