Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - IRODALOM - Gazdag István: Kanyar József: Tanulmányok Somogy művelődéstörténetéből (XVIII–XX. század). Somogyi almanach 36–40. szám. Kapovár, 1983 / 234–235. o.

Irodalom 235 A tanulmány értékét hangsúlyozom, de emellett van néhány dolog, amiben eltér a véleményem a szerzőétől. Kanyar József úgy gondolja, hogy aki kötetét kezébe veszi, az latinból és németből perfekt. Rosszul tudja. Az olvasó - aki nem bírja ezeket a nyelveket — és ilyenek vannak többségben - kulcsfontosságú idézeteket nem ismerhet meg, és sajnos, a fordítást a jegyzetben sem találhatja meg. Jó lett volna, ha a szerző az új kiadásban korrigálta volna ezt a hibát. Kanyar József bátran vállalkozik fogalmak kialakítására anélkül, hogy ezeket értelmezné. Nem világos számomra a „megyeszékhelyi kitekintés", „megyeszékhelyi koncepció", arról nem is szólva, hogy ezeket a történelmi korszakváltástól függetlenül használja a szerző. Bizonytalannak érzem a művelődés és a munkásmozgalom kapcsolatának a bemutatását. Ugy gondolom, hogy a periodizáció (1850—1944; 1866-1944; 1945-1950; 1950-1970; 1971-1973) azon túl, hogy egy-egy év nem lehet korszakhatár, folyamatok szempontjából mindenképpen magyarázatra szorult volna (pl. felsőfokú központi szerepkörrel rendelkező város). A kötet második nagy egysége „Somogy megye művelődéstörténetéből" címmel dokumentumokat és kisebb lélegzetű feldolgozásokat tartalmaz. Neves egyéniségek (Zrínyi Miklós, Kisfaludy Sándor, Hermann Ottó, Rippl-Rónai, Vikár Béla és Móra Ferenc) levelei, a levéltár Berzsenyi-dokumentumai egybekötve, érdeklődőknek és kutatóknak egyaránt hasznos. E fejezetben kaptak helyet tt

A dél-balatoni fürdőkultúra kialakulásának történeti korszakai", és a „Somogy vármegye könyvtárának története" c. nagyobb lélegzetű tanulmányok. A szerző e fejezetben helyezte el a Somogy megyei Levéltár története szempontjából nagy jelentőségű dolgozatait: „Levéltárrendezési pályázat a reformkori Somogy megyében, a Somssich-család levéltárának és könyvtárának pusztulása Sárdon a II. világháborúban; A szocialista somogyi levéltárügy évtizedeiből (1950-1982)." A dokumentumok és tanulmányok értéke vitathatatlan. Nem tartom azonban szerencsésnek, hogy a fejezet ilyen heterogén jelleget kapott. A kötet befejező fejezete „Középiskola és középfokú oktatás a Dunántúlon a XVIII—XIX. században - különös tekintettel Somogyra." címet viseli. A szerző a bevezető tanulmány alapgondolatait és tendenciáit szem előtt tartva tekintette át az előző tanulmánynál vázlatosabban a két évszázad oktatásügyét. Az iskolatípusok fejlődésének elemző vizsgálata mellett kiemelt hangsúlyt kapott a gimnáziumoknak, mint középfokú intézményeknek a bemutatása. Sor került a reáliskoláknak - a népiskolák és a technikumok között álló tanintézeteknek - az ismertetésére. Érdekes adatokat kap az olvasó a német nyelv bevezetése körüli bonyodalmakról, a tankerületi felügyelőség 1880-ban folytatott tevékenységéről. Megismerhetjük az 1850 szeptemberében Sopron kerületben a katolikus gimnáziumok számára készített rendszabályokat. A kaposvári gimnázium a lankadatlan harc eredményeként 1851. május 27-én visszakerült „a nyilvános tanodák" sorába. A szerző betekintést nyújt az iskolák belső tartalmi életébe (a heti óraszámok alakításába, a tankönyvek világába stb.). A tanulmány értékét iskolatörténeti, statisztikai sorok zárják. * A bevezetőmben felvetett kérdésemre, arra, hogy sikerült-e Kanyar Józsefnek tanulmányait másodközlésben homogén kötetté formálni, nem tudok egyértelmű választ adni. Én szerencsésebbnek tartottam volna a tartalmat jobban megközelítő címmel való megjelentetését a kötetnek, pl. „Válogatás Kanyar Jósezf írásaiból". A másodközlést nem tudom teljes szívvel elfogadni, noha örülök a megjelentetésnek, mert hely történetírásunk nyert e somogyi kötettel. Én személy szerint új tanulmányokat várok a Somogy megyei Levéltár nagy tekintélyű igazgatójától. Gazdag István