Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - Vörös Antal: A magyarországi bányaigazgatás szervezete, 1867–1945 / 141–225. o.

216 Vörös Antal beosztáshoz hasonló állami kegyúri kinevezések, j) A tisztviselők elbocsátása, a szolgálatról történt lemondások elfogadása, továbbá nyugalomba helyezése, k) A központi igazgatónak általában, a többi tisztviselőknek pedig három hónapon túl terjedt szabadság adása, tisztviselők külföldi tanulmányútjának az engedélyezése. 1) Fizetési előlegek a központi igazgató számára, továbbá az ő, valamint a helyettese és a főkönyvelőség főnökének utazási és költözési számlái, illetve azok jóváhagyása. Minden elszámolási ügy intézése, ha velük kapcsolatban a központi igazgató és az illetékes számvevőség között nézeteltérés merült fel. m) Fegyelmi határozatok törlése minősítési táblákból, ha a törlés nem a fennálló szabályok alapján történt, n) Készpénz, értékpapírok, gyártmányok, anyagszerek és bármi egyéb leltári készletek pénztári, illetve raktári kezelésében, rovancsolás vagy számvizsgálat alkalmával felfedezett a kezelő tisztviselőket terhelő és azok által pótlandó hiányok megtérítésére szóló tárgyalások: 1. ha a megtérítendő összeg 1000 koronánál több volt, 2. ha sikkasztás gyanúja merült fel, vagy 3. ha a könyvelőség oly térítés elengedése ügyében tett észrevételt, mely a központi igazgatónak a hatáskörébe tartozott, o) Az egy éven túl fel nem vett nyugdíj és egyéb fizetések, vagy kiutalványozott követelések ismételt folyósítása. A központi igazgatóság közvetlen irányítása alatt álló diósgyőri vas- és acélgyár igazgatójának és a zólyombrezói, vajdahunyadi és kudsiri vasgyári hivatalok főnökének hatáskörét külön utasítás szabályozta, melyet a Pénzügyminisztérium a központi igazgatóság és a felügyelő bizottság ügyköréről szóló szabályzatokkal egyidőben és ugyanazon szám alatt adott ki.

s AZ utasítás a vasgyárak főnökeinek általános kötelességeit illetően kimondotta, hogy feladatuk a gyári személyzetet megfelelő utasítással ellátni, a felsőbb rendeletek pontos végrehajtásáról gondoskodni, az államkincstár vagyonát hűen kezelni, az üzemi eredmények fokozása érdekében pedig a központi igazgatósághoz javaslatokat terjeszteni. A főnök feladatai közé tartozott a gyártáshoz szükséges részletes intézkedések megtétele, a személyzet feladatainak kijelölése. Az évi költségvetés betartását szigorú kötelességévé tették, s olyan kiadást, melynek költségvetési fedezete nem volt, még ha különban saját hatáskörébe tartozott is, csak felsőbb jóváhagyás után folyósíthatott. Ez alól egyedül azok a gyártási költségek voltak kivételek, melyek nagysága a megrendelés mértékétől függött. A vasgyárak főnöke a pénztárakat bármikor rovancsolhatta,: de kötelessége volt ezt havonta legalább egyszer elvégezni és a felvett jegyzőkönyvet a központi igazgatósághoz felterjeszteni. Rendezhetett, a központi igazgatóságnak történt bejelentés mellett, 200 koronáig terjedő számadási hiányokat. Üzemi kísérleteket üzemenként 600 korona költségig engedélyezhetett saját hatáskörében, de az utasítás azt is felsorolta, hogy mi nem tekinthető kísérletnek. Utiszámlák kifizetését szintén a központi igazgatóság engedélyezte. 8 Az utasításokat a pénzügyminisztérium 37 326/1900 szám alatt adta ki, de a Pénzügyi Közlönyben nem tette közzé. Mind a központi igazgatóság, mind a felügyelő bizottság, mind a vasgyári hivatalok főnökeinek hatáskörét szabályozó utasításokat röviden közölte Bartha Béla „A magyar bányászati közigazgatás tankönyve" c. munkájában. Selmecbánya, 1907.134-145.1.