Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - Vörös Antal: A magyarországi bányaigazgatás szervezete, 1867–1945 / 141–225. o.

216 Vörös Antal beosztáshoz hasonló állami kegyúri kinevezések, j) A tisztviselők elbocsátása, a szolgá­latról történt lemondások elfogadása, továbbá nyugalomba helyezése, k) A központi igaz­gatónak általában, a többi tisztviselőknek pedig három hónapon túl terjedt szabadság adása, tisztviselők külföldi tanulmányútjának az engedélyezése. 1) Fizetési előlegek a központi igazgató számára, továbbá az ő, valamint a helyettese és a főkönyvelőség fő­nökének utazási és költözési számlái, illetve azok jóváhagyása. Minden elszámolási ügy intézése, ha velük kapcsolatban a központi igazgató és az illetékes számvevőség között nézeteltérés merült fel. m) Fegyelmi határozatok törlése minősítési táblákból, ha a tör­lés nem a fennálló szabályok alapján történt, n) Készpénz, értékpapírok, gyártmányok, anyagszerek és bármi egyéb leltári készletek pénztári, illetve raktári kezelésében, rovan­csolás vagy számvizsgálat alkalmával felfedezett a kezelő tisztviselőket terhelő és azok által pótlandó hiányok megtérítésére szóló tárgyalások: 1. ha a megtérítendő összeg 1000 koronánál több volt, 2. ha sikkasztás gyanúja merült fel, vagy 3. ha a könyvelő­ség oly térítés elengedése ügyében tett észrevételt, mely a központi igazgatónak a hatás­körébe tartozott, o) Az egy éven túl fel nem vett nyugdíj és egyéb fizetések, vagy ki­utalványozott követelések ismételt folyósítása. A központi igazgatóság közvetlen irányítása alatt álló diósgyőri vas- és acélgyár igazgatójának és a zólyombrezói, vajdahunyadi és kudsiri vasgyári hivatalok főnökének hatáskörét külön utasítás szabályozta, melyet a Pénzügyminisztérium a központi igazga­tóság és a felügyelő bizottság ügyköréről szóló szabályzatokkal egyidőben és ugyanazon szám alatt adott ki. s AZ utasítás a vasgyárak főnökeinek általános kötelességeit illetően kimondotta, hogy feladatuk a gyári személyzetet megfelelő utasítással ellátni, a felsőbb rendeletek pontos végrehajtásáról gondoskodni, az államkincstár vagyonát hűen kezelni, az üzemi eredmények fokozása érdekében pedig a központi igazgatósághoz javaslatokat terjesz­teni. A főnök feladatai közé tartozott a gyártáshoz szükséges részletes intézkedések megtétele, a személyzet feladatainak kijelölése. Az évi költségvetés betartását szigorú kötelességévé tették, s olyan kiadást, melynek költségvetési fedezete nem volt, még ha különban saját hatáskörébe tartozott is, csak felsőbb jóváhagyás után folyósíthatott. Ez alól egyedül azok a gyártási költségek voltak kivételek, melyek nagysága a megrendelés mértékétől függött. A vasgyárak főnöke a pénztárakat bármikor rovancsolhatta,: de kötelessége volt ezt havonta legalább egyszer elvégezni és a felvett jegyzőkönyvet a központi igazgatósághoz felterjeszteni. Rendezhetett, a központi igazgatóságnak történt bejelentés mellett, 200 koronáig terjedő számadási hiányokat. Üzemi kísérleteket üzemenként 600 korona költ­ségig engedélyezhetett saját hatáskörében, de az utasítás azt is felsorolta, hogy mi nem tekinthető kísérletnek. Utiszámlák kifizetését szintén a központi igazgatóság engedé­lyezte. 8 Az utasításokat a pénzügyminisztérium 37 326/1900 szám alatt adta ki, de a Pénzügyi Köz­lönyben nem tette közzé. Mind a központi igazgatóság, mind a felügyelő bizottság, mind a vasgyári hivatalok főnökeinek hatáskörét szabályozó utasításokat röviden közölte Bartha Béla „A magyar bányászati közigazgatás tankönyve" c. munkájában. Selmecbánya, 1907.134-145.1.

Next

/
Thumbnails
Contents