Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - Vörös Antal: A magyarországi bányaigazgatás szervezete, 1867–1945 / 141–225. o.

A magyarországi bányaigazgatás szervezete 215 történtek, melyek az említett cél elérését megzavarhatták, a bizottság kötelessége volt olyan intézkedések megtétele vagy ha hatáskörét meghaladta, javaslata, melyek az államháztartás és a közgazdaság érdekeinek megfeleltek. Ezen általános feladat mellett a bizottság hatáskörébe tartoztak a következő ügyek: a) A minisztérium részére fenntartott ügyekben a központi igazgató előterjesztése alapján javaslatok tétele, b) A rendes és a rendkívüli költségvetésnek, továbbá a zárszámadásnak, mérlegnek és az üzleti év eredményeiről szóló jelentésnek végleges megállapítása és a minisztériumhoz való felterjesztése, c) A havi üzleti eredmények kezelési kimutatások és rovancsolási jegyzőkönyvek tárgyalása, d) Az egyes gyárak és művek különböző alapjainál mutatkozó készpénzek elhelyezéséről határozat, e) A központi igazgató hatáskörét meghaladó hitelezések, szabadságok engedélyezése, ha ez utóbbi nem a minisztériumnak volt fenntartva. A központi igazgató hatáskörét meghaladó összegű segélyek és jutalmak engedélyezése, f) Határozat a gyárak és művek társládáinak azon ügyeiben, melyek a társládai igazgatótanács hatáskörét meghaladták, g) A minisztériumnak fenn nem tartott, de a központi igazgató hatáskörét felülmúló pénztárvizsgálati és leltári munkák elintézése, h) Hasonló módon számadási hiánylatok elengedése és törlése, leltári tárgyak selejtezése és pótlása, vagy azok nyilvános árverés mellett történt eladása 10-20 000 korona között, i) Hivatali helyiségek és tiszti lakások bérletéről szerződések kötése, évi 1000 koronán felül 2000 koronáig; továbbá szerződések megújítása három és hat évi időhatárok között, j) Behajthatatlanná vált kincstári követelések törlése esetenként 1000 koronától 2000 koronáig, és egy év alatt 10 000 koronáig. A felügyelő bizottság a szolgálat ellenőrzése céljából bármikor megtekinthette a központi igazgatóság ügyiratait. Megvizsgálhatta az ügykezelést és az üzleti könyveket, továbbá a gyárak és egyéb művek működését. A bizottság határozataiért a tagok a központi igazgatóval együtt felelősek voltak, kivéve azt az esetet, amikor eltérő álláspontjukat jegyzőkönyvbe vétették. A felügyelő bizottság határozatairól szóló kiadványokat a központi igazgató, vagy helyettese írta alá. Az állami vasgyárak működését illetően a Pénzügyminisztérium határozata vagy jóváhagyása alá a következő ügyek tartoztak: a) Új szabályrendeletek hozatala vagy a fennállók megváltoztatása, továbbá a törvények és a rendeletek értelmezése, vagy magyarázata kétség esetén, b) Új hivatalok és új üzemágak szervezése vagy megszüntetése. c) Tartós üzleti összeköttetésekre vonatkozó ügynökségi szerződések jóváhagyása, d) Nem rendszeresített kegy- és kegyúri adományok engedélyezése, e) Társládák nyugbér- és egyéb segélyező intézmények alapszabályainak vagy azok módosításainak a jóváhagyása. f) Mindazok az előbbiekben felsorolt ügyek, melyek értékhatár vagy egyéb szempontból mind a központi igazgató, mind a felügyelő bizottság hatáskörét felülmúlták, g) Ingatlanok eladása vagy elcserélése, költségvetési fedezet nélküli beruházások és hitelátruházások engedélyezése bármilyen összeg esetén, h) A kincstár ellen vagy a kincstár által indított perek beszüntetése, perbeli egyezség, ha a kincstár vesztesége a 2000 forintot meghaladta, vagy ha az egyezséget nem a jogügyi igazgatóság, illetve kincstári ügyészség véleménye alapján kötötték, vagy ha 2000 koronán alul történt kiegyezésnél az eredeti érték felét a kincstár veszítése felülmúlta, i) A központi igazgatónak és a helyettesének, az egyes vasgyárak főnökeinek, az összes tisztviselőknek, bányagyakornokoknak és tiszthelyetteseknek a kinevezése, valamint ezek áthelyezése. A tisztviselői