Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - Vörös Antal: A magyarországi bányaigazgatás szervezete, 1867–1945 / 141–225. o.

A magyarországi bányaigazgatás szervezete 209 voltak, vagy amelyek bérbeadását nem a magyar kormány közegei hagyták jóvá, de csak akkor, ha a bérösszeg az évi 200 forintot meghaladta, vagy a különálló, de egy tagban lévő föld terjedelme 10 holdnál nagyobb volt. c) Már korábban is bérbe adott tárgyaknál: 1. ha a szerződést 9 évnél hosszabb időre kötötték, 2. ha az évi bérösszeg 6000 forintnál nagyobb volt és 3. ha a bérösszeg a 6000 forintot nem haladta meg, de 300 forintnál nagyobb volt és a bércsökkenés kétszeri árverés után is a 10%-ot meghaladta, vagy olyan 600 forintot meghaladó bérösszegnél, amelynél kétszeri árverés után 20%-kal csökkent a bér. d) Kincstári követelések törlése, melyek szabályszerű behajtási eljárás után bevehetetlenekké váltak, ha az ezzel kapcsolatos mulasztás közhivatalt, vagy hivatalnokot terhelt, vagy amennyiben a követelés 300 forintot meghaladott, e) Számvevőségilég kiderített számadási hiánylatok töröltetése, ha a számvevőség a számadó felvilágosítását és indoklását nem tekintette elfogadhatónak és a hiánylat az 1000 forintot meghaladta, f) Minden kincstár ellen indított perben egyezség kötése, továbbá a kincstár részéről indított perek beszüntetése, vagy azokban egyezség kötése, ha a kincstár által veszítendő összeg a 2000 forintot meghaladta, és ha az egyezséget nem kincstári jogügyigazgatósági ügyész és az illetékes számvevőségi közeg véleménye alapján kötötték, vagy 2000 forinton aluli egyezségnél, ha a kincstár veszítése az eredeti összeg felét meghaladta, g) Bármilyen kincstári követelésnek részletenként vagy hosszabb időn át, a szabályszerű halasztási kamatok mellett történő fizetésének az engedélyezése, ha a halasztás a fizetésnek törvény vagy jog szerinti napjától számított egy éven túl terjedt. Hiteladás minden eladásnál és értékesítésnél hat hónapon túl, tekintet nélkül az összeg nagyságára, vagy a hat hónapi határidőn belül is, 10 000 forinton felüli összegnél. A szabályzat következő fejezete azokat a személyi ügyeket foglalta össze, melyek eldöntése a minisztérium hatáskörébe tartozott. Ezek a következők voltak: a) A bányászati szakképzettséget igénylő tiszti és gyakornoki állások betöltése, b) Az igazgató helyettesítése mindenkör. Három hónapon túl teriedő szolgálati helyettesítések, melyeknél a helyettesítő rendes fizetése és a helyettesítésért járó illetményei együttvéve meghaladták a helyettesített álláshoz kötött összes illetményeket, c) Olyan tisztek nyugdíjazása, végkielégítéssel történő ellátása, szolgálatról történt lemondásuk elfogadása, áthelyezése, stb., kiket a minisztérium nevezett ki. A bányaigazgató által kinevezett tisztviselők vagy szolgák nyugdíjazása, vagy végkielégítése, ha azt nem kérték, vagy 40 évet nem szolgáltak, d) Az igazgató és a számvevőségi főnök szabadságolása. Tisztek és szolgák részére két hónapon túl terjedő szabadság engedélyezése, e) Fizetési előlegek az igazgató és a számvevőségi főnök számára, f) Külföldi kiküldetések, g) A bányaigazgatósági kerületben történt utazások, vagy költözködések számláinak jóváhagyása, ha velük kapcsolatban az igazgató és az illetékes számvevő között nézeteltérés merült fel, továbbá az igazgató és a szánvevőségi főnök utazási és költözködési számlái, h) Segélyek és jutalmazások engedélyezése, ha az engedélyezendő összeg ugyanazon személy számára egy év alatt 100 forintot meghaladott, i) Tiszti biztosítékok 36 hónapnál, szolgálati díjak 24 hónapnál hosszabb időn át történő törlesztése, illetve annak engedélyezése. j) Mindenféle rovancsolás, vagy számvizsgálat alkalmával felfedezett és a kezelő tiszteket terhelő hiányok pótlása iránti tárgyalások, ha a megtérítendő összeg 100 forintnál több volt, vagy ha anyagokban és leltári tárgyakban a szabályszerűleg engedélyezett fogyáson felül 10%-nál vagy 200 forintnyi értéknél nagyobb hiány mutatkozott, k) Tiszti biztosítékok zár alá vétele, vagy zár alóli feloldása. I) Kiutalványozott, de egy