Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - Vörös Antal: A magyarországi bányaigazgatás szervezete, 1867–1945 / 141–225. o.

A magyarországi bányaigazgatás szervezete 201 pataki és kabolapojanai vasgyár állott a hozzájuk tartozó húsz bányatelekkel és egy nagyolvasztóval. 5. A sóvári banyaigazgatóság vezetése alatt az ottani sófőzde volt. Ércbányák- és kohók nem tartoztak az igazgatóság alá. 6. A kolozsvári bányaigazgatóság vezetése alá az Erdélyben levő kincstári érc- és sóbányák, kohóművek és vasgyárak, a kitermelt só szállítása és eladása, továbbá az állami erdők és koronauradalmak felügyelete tartozott. Az igazgatóság alatt a következő bánya- és kohóhivatalok voltak: a) A nagyági bányahivatal irányítása alatt lévő bányákból a királyi családé 37, a kincstáré 32, a magánosoké pedig 50 bányarész volt. b) Az abrudbányai bánya- és aranybeváltó hivatal az ottani bányákat és zúzdát vezette. Az abrudbányai altárnából a királyi családé 8, a kincstáré 60, a magánosoké szintén 60 bányarész volt. c) Az offenbányai bányahivatal alatt a helybeli bánya állott. d) A csertesi bánya- és kohóhivatal alá tartozó bányából a kincstáré 126, egy magánosé pedig 2 bányarész volt. Ezenkívül még egy zúzda és kohó állt a hivatal irányítása alatt. e) A zalatnai kohó- és aranybeváltó hivatal f) A zsilvölgyi bányahivatalt Petrozsényben 1869-ben állították fel. Az ottani kőszénbányászatot vezette. g) A gavasdiai vasgyári hivatal a gyalári és felsőteleki vasbányákat (15 bányatelek) és kohót vezette. h) A kudsiri vasgyári hivatal az ottani vasfinomítót irányította. i) a sebeshelyi vasgyári hivatal alá a kovácsoló- és hengermű tartozott. j) A Marosújváron, Désaknán, Parajdon, Vízaknán és Tordán lévő sóbányahivatalok az ottani sóbányákat vezették. Ezenkívül közvetlenül a Pénzügyminisztérium vezetése alatt működött a rézbányai bányahivatal. 2. A bányaigazgatás átszervezése 1869-1881 A bányaigazgatásnak ezen a szervezetén először 1869-ben a kincstári birtokok igazgatásának a rendezése során változtattak. A kincstári birtokok házi kezelését ugyanis az abszolutizmus idején, 1850-ben teljesen megszüntették, a birtokfelszereléseket pedig eladták. A korábbi praefecturákat és uradalmi ügyészségeket feloszlatták, a birtokok kezelését a pénzügyi felügyelőségekre bízván. Ezek a birtokok legnagyobb részét haszonbérbe adták. A pénzügyi felügyelőségek egyrészt nem értettek a gazdálkodáshoz, másrészt idejük sem volt ezzel foglalkozni, minek következtében e birtokok jövedelmezősége állandóan esett. A birtokrendezések elmaradtak, sőt a béreket sem hajtották be, ezért 1867-re már 9 millióra emelkedett a bérhátralék. Ezeken a bajokon kívánt segíteni a Pénzügyminisztérium, midőn 1869 júniusában javaslatot tett az uralkodónak a jószágigazgatóságok és uradalmi ügyészségek felállítására. E szervezés során állították fel a diósgyőri jószág- és bányaigazgatóságot is, mely azonban csak rövid ideig működött. A Pénzügyminisztérium ugyanis, mivel a több mii-