Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - Vörös Antal: A magyarországi bányaigazgatás szervezete, 1867–1945 / 141–225. o.

192 Vörös Antal Kassán pedig új bányakapitányságot állítván fel. A rendelet az egyes bányakapitányságok kerületét az alábbiakban állapította meg: 1. A budapesti bányakapitányság kerülete kiterjedt Bács-Bodrog, Békés, Bihar, Csanád-Arad és Torontál közigazgatásilag egyesített, Csongrád, Esztergom, Győr, Mosón és Pozsony közigazgatásilag egyesített, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Sopron, Vas, Veszprém és Zala vármegyékre, továbbá Bars és Hont közigazgatásilag egyesített vármegyére az ipolysági járás kivételével, Heves vármegye gyöngyösi és hevesi járására, a hatvani járásra Nagybátony és Maconka községek kivételével, valamint Gyöngyös megyei városra, Nógrád vármegye nógrádi járására, Budapest székesfővárosra, végül Baja, Győr, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Komárom, Sopron, Szeged és Székesfehérvár törvényhatósági jogú városokra. 2. A kassai bányakapitányság kerülete kiterjedt Gömör és Kishont, Bereg és Ugocsa közigazgatásilag egyesített, valamint Ung vármegyékre, Abaúj-Torna vármegyére a szikszói járás kivételével, Zemplén vármegyére a szerencsi járás kivételével, valamint Borsod vármegyéből Alsó- és Felsőtelekes, Martonyi, Rudabánya és Szalonna községekre, Kassa és Ungvár törvényhatósági jogú városokra, végül a kárpátaljai területre. 3. A miskolci bányakapitányság hatásköre kiterjedt Hajdú, Szabolcs és Szatmár vármegyékre, Abaúj-Torna vármegye szikszói járására, Borsod vármegyére Alsó- és Felsőtelekes, Rudabánya és Szalonna községek kivételével, továbbá Heves vármegye egri és tiszafüredi járásaira, végül Debrecen és Miskolc törvényhatósági jogú városokra. 4. A pécsi bányakapitányság kerülete változatlan maradt. 5. A salgótarjáni bányakapitányság hatásköre kiterjedt Nógrád vármegyére a nógrádi járás kivételével, Bars és Hont közigazgatásilag egyesített vármegyék ipolysági járására, Heves vármegye pétervásári járására, valamint a hatvani járásból Nagybátony és Maconka községekre. A második bécsi döntés alapján visszacsatolt erdélyi területekre a magyarországi bányatörvény és olajtörvény hatályát az 1941. február 28-án kiadott 1630. számú ME rendelet terjesztette ki. E terület bányaigazgatási hovatartozását pedig az iparügyi miniszter által 1941. április 4-én kiadott 3154 számú rendelet szabályozta, Marosvásárhelyen és Nagybányán új bányakapitányságokat állítván fel. A két új bányakapitányság kerületét az iparügi miniszter az alábbiakban állapította meg: A marosvásárhelyi bányakapitányság kerülete kiterjedt Beszterce-Naszód, Csík, Háromszék, Kolozs, Maros-Torda, Szolnok-Doboka és Udvarhely vármegyékre, valamint Kolozsvár és Marosvásárhely szabad királyi és törvényhatósági jogú városokra. A nagybányai bányakapitányság kerületébe Békés, Bihar, Csanád, Arad és Torontál közigazgatásilag egyesített vármegyéket, továbbá Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyéknek Romániához tartozott területeit és végül Nagyvárad és Szatmárnémeti törvényhatósági jogú városokat sorolták. E rendelkezés alapján tehát a budapesti és miskolci bányakapitányságok kerülete is módosult, az előbbi csökkenvén Békés, Bihar, Csanád-Arad és Torontál közigazgatásilag egyesített vármegyékkel, az utóbbi pedig Szatmár vármegyével.