Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - Vörös Antal: A magyarországi bányaigazgatás szervezete, 1867–1945 / 141–225. o.

188 Vörös Antal 3. § A Népgazdasági Tanácsba olvadnak be mindazok a népbiztosságok, amelyek eddig a Tanácsköztársaság gazdálkodásának egyes ágait egymástól elkülönítve vezették, vagyis a földművelésügyi, a szociális termelési, a közellátási, a közlekedésügyi és a pénzügyi népbiztosságok. 4. § Minden gazdasági kérdést tárgyaló rendeletet a Népgazdasági Tanács ad ki; elvi jelentőségű rendeletek kibocsátása előtt azonban a Forradalmi Kormányzótanács hozzájárulását kéri ki." A rendelet szövegezésében több pontatlanság figyelhető meg. A Forradalmi Kormányzótanács tárcáinak 1919. április 4-én történt rendezése óta nem létezett Közlekedési Népbiztosság, mivel a volt Kereskedelmi Minisztérium helyébe lépett Kereskedelemügyi Népbiztosságtól a közúti, vasúti és hajózási ügyeket a Belügyi Népbiztosság vette át, a Kereskedelmi Népbiztosság pedig egyesült a Közélelmezési Népbiztossággal - ez utóbbi név alatt -, majd az egyesült népbiztosság a „közellátási" nevet vette fel a Forradalmi Kormányzótanács április 5-én kiadott XLIII. számú rendelete alapján. Nyilvánvaló tehát, hogy a Népgazdasági Tanács a Belügyi Népbiztosságtól vette át a közlekedési ügyeket, a Közellátási Népbiztosságtól pedig a kereskedelmi és közellátási teendőket. A rendelet ugyancsak nem említi, hogy a munkásügyeket is átvette a Népgazdasági Tanács a Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosságtól. A Népgazdasági Tanács kezdetben nyolc főosztályra oszlott, mindegyik élén egy-egy népbiztossal. A bányászati ügyekkel a III., az ipar műszaki irányítási és üzemvezetési feladataira alakított főosztály foglalkozott. A főosztály I. vagy bányászati főcsoportja szénbányászat, vas- és fémbányászat, kő- és kavicsbányászat, bányászati kutatás és bányahatósági szakcsoportokra oszlott. A főosztály II. főcsoportja a vaskohászat és nehézvasipar kérdéseivel foglalkozott. A főosztály és az egyes csoportok a tőzsdepalotában nyertek elhelyezést. A Népgazdasági Tanács VII. főosztálya intézte a gazdasági szervezés és ellenőrzés ügyeit. E főosztálynak a Szabadság tér 8—9. szám alatt működő III. csoportját a bányászat és a kohászat, és az ezzel kapcsolatos anyaghivatalok és elosztó szervek munkájának ellenőrzésével és irányításával bízták meg. A munkásügyekkel a VIII., illetve 1919. június 24-től a IX. főosztály foglalkozott. Munkájáról és működési helyéről még annyit sem tudunk, mint az előző főosztályokéról. E szervek működéséről ugyanis egyedül a Pénzügyi Népbiztosság elnöki osztályának fennmaradt irataiból lehet némi képet alkotni. A Népgazdasági Tanács többi főosztályainak az irataiból ugyanis — jelenlegi ismereteink szerint — nem maradt meg semmi más. Az alsófokú bányahatóságok szervezetében nem történt semmi változás. Csupán tevékenységük jellegében volt némi eltolódás, de végleges hatáskörük a Tanácsköztársaság fennállásának rövid ideje alatt nem is alakult ki.