Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - Vörös Antal: A magyarországi bányaigazgatás szervezete, 1867–1945 / 141–225. o.

178 Vörös Antal (1911: VI. te.)- Ezek kutatására külön engedélyt kellett kérni a bányakapitányságtól, vi­szont ezek az engedélyek sem nyújtottak jogot a fenntartott ásványok kutatására. Ás­ványolaj-kutatási engedélyeket idegen bányatelepre, vagy zártkutatmánnyal már lefog­lalt területekre is ki lehetett adni, kivéve az ásványolajra adományozott idegen bányatelek területét (V. u. 4. §*). A pénzügyminiszter az ásványolaj és földgáz kutatásának és kiaknázásának a jo­gát, meghatározott területre és időre a bányatörvény értelmében bányaművelési jogosít­vány szerzésére jogosultak számára is átruházhatta, a hazai ipar- és mezőgazdaság érde­keinek kellő biztosítása mellett. Az ilyen átruházásokról a pénzügyminiszter esetenként tartozott az országgyűlésnek jelentést tenni, s csak ennek hozzájárulása után vált az átadás jogerejűvé. Az így átruházott bányaművelős bányatelekkönyvi bejegyzés tárgya volt, de a pénzügyminiszter hozzájárulása nélkül sem elidegeníteni, sem megterhelni nem lehetett (1911: VI. te. [ a továbbiakban: T.] 4. §). Magánvállalkozó tehát csak a jogérvényes átruházási okiratnak a bányahatóságnál történt bemutatása mellett kérhetett ásványolaj- és földgázkutatási engedélyt. A kére­lem tartalmára nézve a bányatörvény szabályai voltak irányadók, azzal a kiegészítéssel, hogy a kérvényhez kutatási üzemtervet is csatolni kellett. A kutatási munkálatokat az üzemterv jóváhagyása előtt nem lehetett megkezdeni. A bányahalóságnak mind a kiállí­tott engedélyen, mind a kutatási könyvben fel kellett tüntetnie, hogy az engedély ás­ványolaj és földgáz kutatására szól (V. u. 4—5. §). Az állam részére földgáz és ásványolaj kutatására kiadott engedélyt nem lehetett időhatárhoz kötni, magánkutató részére történt jogátruházás esetén pedig az engedély is az átruházás idejére kellett hogy szóljon, tehát a bányahatóságnak ez esetben sem kel­lett az engedélyt évenként meghosszabbítani. Az állam részére kiállított engedélyek érvényessége csak lemondás esetén, a magánkutatóké pedig lemondás, vagy a jogátruhá­zás időtartamának a lejártával szűnt meg. (V. u. 6. §) 2. Ásványolaj- és földgázleleteknél Ha valaki bányászati kutatás, vagy más földmunka, például kútfúrás közben ásványolajfélét vagy földgázt talált, a munkának a további intézkedésig történő szü­neteltetése mellett köteles volt erről ahhoz a bányahatósághoz, melynek hatósági kerületében a feltárás feküdt, haladéktalanul jelentést küldeni, feltüntetve a lelet he­lyét, a végzett munka nemét és az olaj- vagy földgáz-előfordulás milyenségét. A beérke­zett értesítést a bányahatóság azonnal közölte a m. kir. bányászati kutatóhivatallal, melyet 191 l-ben Kolozsvár székhellyel állítottak fel,smely 1918-ig az ásványolaj és föld­gáz kutatása és kiaknázása tekintetében az államot az egész országban képviselte. Ha a készített mű az olaj vagy földgáz kitermelésére alkalmas volt, és az állam azt használatba akarta venni, a bányahatóság az államot képviselő bányászati kutatóhivatal kérelmére az olajat találó személyt a munka folytatásától véglegesen eltiltotta. A végrehajtási utasí­tás a törvény ezen szakaszait olyan értelemben magyarázta, hogy lehetőleg nem kell el­venni a művet a vállalkozótól, s engedélyezni kell a munka folytatását. Artézi kút fúrása •Pénzügyminisztérium 1911. évi végrehajtási utasítása. A továbbiakban is röviden: V. u.

Next

/
Thumbnails
Contents