Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - Vörös Antal: A magyarországi bányaigazgatás szervezete, 1867–1945 / 141–225. o.

166 Vörös Antal vitás kérdésben. (Á. b.t. 195. §, és V. sz. 100. §) A nyílt áttöréseknél támadt viták esetén a felek kérelmére a bányahatóság saját tisztviselőjét kellett, hogy kiküldje a határ megállapítására. (Á. b. t. 198. §) 8. A bányabirtokosok alkalmazottaikhoz való viszonyának szabályozásánál Amilyen részletesen szabályozta a bányatörvény a kutatási és adományozási lehetőségeket és a bányatulajdonnal járó jogokat és kötelezettségeket, vagy a vállalkozók közötti viszonyt és körülírta a bányahatóságoknak ezzel kapcsolatos teendőit, annyira szűkszavú volt a törvény a bányabirtokosok és munkásaik közötti viszony szabályozásában. A törvény megalkotói e téren valóban a teljes liberális felfogás alapján álltak és a bányamunkások szolgálati viszonyát a szerződő felek kölcsönös megegyezésére bízták, és csak általános korlátozást szabtak, azaz biztosították a vállalkozók részére a munkások szabad kizsákmányolását. A bányamunkások és a vállakozók közötti viszony szabályozására a törvény 200. §-a előírta, hogy a felügyelő és a munkás személyzet szolgálati viszonyairól minden műnél szolgálati rendtartást kell készíteni. E rendtartásnak a következőkről kellett szólnia: ,,a) a munkások és felügyelők különböző osztályairól és szolgálati működéséről, nemkülönben a nők és gyermekeknek a bányaművelésre alkalmazása iránt a helyek különbsége szerint különböző határozatokról, azoknak testi erejét s az utóbbiaknál, azoknak az oktatásbani törvényes részesítését figyelembe véve; b) a munkások és felügyelők közötti viszonyról; c) a munka idejéről és tartalmáról; d) a szolgálatban és azon kívüli magaviseletről; e) a divatozó bérfizetési viszonyokról; f) a megbetegedés vagy a szerencsétlenül járás esetébeni illetékről; g) a szolgálati rendtartás áthágása esetébeni pénz és munkabeli büntetésekről; h) azon esetekről, melyekben a szolgálati viszony tüstént megszüntethetik." A bányakapitányságok feladata volt a bányavállakozók által elkészített szolgálati rendtartások felülvizsgálata és jóváhagyása. Ennek során arra kellett törekedniük, hogy a kerületükben lehetőleg egységes szabályzatok legyenek. Egyébként a bányabirtokosok és a munkások között a szolgálati viszony miatt támadt ellentétekben a bányahatóságoknak legfeljebb békéltető szerepe lehetett. A magyarországi munkásmozgalmaknak a múlt század 90-es éveitől kezdődő nagyarányú föllendülése kiváltott néhány olyan intézkedést, melyek végrehajtása növelte a bányakapitányságok feladatait e téren is. A rendelkezések, midőn a bányavállalkozók legkirívóbb visszaéléseit igyekeztek a hatósági ellenőrzés révén korlátozni, ugyanakkor a munkásság szervezkedési jogai elé még nagyobb akadályokat állítottak. 1905ben a Pénzügyminisztérium elrendelte, hogy a bányavállakozóknak a fegyelmi jog gyakorlása során kiszabott büntetései ellen a fellebbezés útja mindig nyitva legyen a bányahatósághoz is. 1893-ban a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben a bányamunkások között a bélféreg által okozott betegség megszüntetésére, illetve térje-