Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - Vörös Antal: A magyarországi bányaigazgatás szervezete, 1867–1945 / 141–225. o.

158 Vörös Antal belül a szomszédos bányabirtokosok és kutatási vállalkozók, valamint az érdekelt földbirtokosok meghívása mellett a bányahatóságnak a felszínen ki kellett cövekelni. (Á. b. t. 64.,§) E feladatot, ha az adományozásnak semmi akadálya sem volt, a bányajárás alkalmával is el lehetett végezni. (Á. b.,t. 65. §) Az adományozási kérelmeket mind a bányakapitányságoknál, mind a bányabiztosságoknál be lehetett nyújtani, s ez utóbbiak a hivatalos kerületükbe tartozó kérvények tárgyában a bányajárást is kihirdethették és megtarthatták, de az iratokat határozat végett a bányakapitánysághoz kellett felküldeniük. (V. sz. 42. §) A határközök adományozásánál nem kellett bányajárást tartani, csupán a fektetési térkép elkészítésére bányahatósági tisztviselőt kiküldeni és a felosztás iránt az érdekelteket megegyezésre felszólítani. A kérelmeket a bányabizottság is letárgyalhatta, de határozat és adományozás végett a bányakapitánysághoz terjesztették fel. (V. sz. 58. §) Lényegében hasonló volt a helyzet a külmértékek adományozásánál. (V. sz. 56. §) és a segédvájások engedélyezésénél is. (V. sz. 59. §) A megyetárnák nyitására kérelmeket csak a bányakapitányságnál lehetett beadni, a bányabiztosságoktól az ilyen kérelmeket azonnal a kapitányságokhoz kellett terjeszteni. (V. sz. 61. §) A bányahatóság feladata az esetben hasonló volt a bányamértékek adományozásánál ismertetett eljáráshoz, csak a bányajárásról felvett jegyzőkönyvet a vonatkozó iratokkal és a kapitányság részletes véleményével a főbányahatósághoz kellett az engedély megadása végett felküldeni. (V. sz. 64-65. §) Megyetárna felhagyásáról is jelentést kellett tenni a minisztériumnak. Minden adományozási és engedélyezési okmányt a bányahatóság kézbesítés előtt hivatalos térképmásolattal elküldött azon bíróságnak, mely az illető terület bányatelekkönyveit vezette. A bíróság a törvényes eljárás befejezése után az iratokat a bányahatósághoz visszaküldte, ahol a telekkönyvezési az adományozási könyvbe feljegyezték és ezután az okmányt kézbesítették. A külmérték-adományozási okmányokat csak akkor kellett átadni a bíróságnak, ha azokat az adományozott egy, a bányakönyvbe már bevezetett bányatulajdon tartozékának jelentette ki, mert a külmértékek önmagukban nem voltak tárgyai a bánya-telekkönyvezésnek. (V. sz. 67. §) A már felsorolt különféle adományokról és engedélyekről a bányakapitányság külön adományozási és engedélyezési könyveket vezetett, melyben minden bányatárgynak külön három lap volt biztosítva. Az első lapra a tárgy nevét, fekvését és az adományozási vagy engedélyezési okmány keltét, számát és a kicövekelés adatait, továbbá „Birtok-álladék" címszó alatt annak esetleges tartozékait és telekkönyvi adatait jegyezték fel. A második lapra a „Birtok és igazgatás" címszó után az igazgatásra vonatkozó adatokat vezették. A harmadik, „Megjegyzés" c. lapon a szünetelési engedélyeket, előfordult nevezetesebb eseményeket, büntetéseket, összesítéseket stb. kellett nyilvántartani. A felhagyást e nyilvántartás első lapján kellett bejegyezni. (V. sz. 35. §) 3. Telkek és vizek átengedése esetén Az általános bányatörvény értelmében minden földtulajdonosnak a bányaműveléshez szükséges telket megfelelő kárpótlás ellenében a bányavállalkozó részére át kellett engednie. (Á. b. t. 98. §) Ha az érdekelt felek a telekátengedésre nézve nem tudtak