Levéltári Közlemények, 55. (1984)

Levéltári Közlemények, 55. (1984) 2. - Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori apátság hamis oklevelei / 111–139. o.

U6 Jakó Zsigmond 2. 1283. június 23. (Bude, in vig. Nat. Joh.) IV. László király megparancsolja az erdélyi káptalannak, hogy különleges megbízottja: Sumus-i Péter fia: János udvari apród jelenlétében határolja el a kolozsmonostori kolostornak Pál fráter apát kezei között lévő birtokait a szomszédokétól és újítsa meg azok határjeleit. DL 37227. Belefoglalva a káptalan 1283. VIII. 3-i jelentésébe (3. sz. oklevél). Közlés: CD V/3. 152-153. - TFirnh 130-131. - DIR, C, veacul XIII, vol. II. 248-249 (román fordításban). Minthogy oklevelünk az erdélyi káptalan 1414. szeptember 2-i transsumptumának 1568. július 6-i átiratában maradt fenn, vizsgálatunkat — egykorú külső jegyek hiányában — kizárólag a szövegezésre és a tartalmi vonatkozásokra kellett korlátoznunk. E parancslevél valódisága iránti kételyünket mindenekelőtt az keltheti fel, hogy a szövegét megőrző határjárólevél - amint mindjárt bizonyítani fogjuk — kétségtelen hamisítvány. A hamisítást az is elárulja, hogy a szöveg udvari apródot, azaz kamarást említ, jóllehet ezt az intézményt csak Károly Róbert király honosította meg valamikor 1320—25 táján. Még későbben jött szokásba és csak az 1330-as évek végétől fogva kezdett elterjedni, hogy a király udvari apródokat és lovagokat bízzon meg vidéki hivatalos teendők elvégzésével. A lovagi életforma és intézmények meghonosodása a magyar királyok udvarában a Szent György lovagrend alapítása (1326), az udvarmesteri hivatal (marschallus curiae) és az udvari lovagi becsületbíróság {curia militaris) egyidejű megszervezése előtt nehezen képzelhető el.

9 Ennél korábbi időből eredetiben fennmaradt, hiteles oklevélben nem sikerült nyomára akadnunk az aulae juvenis (korábban inkább parvulus) és aulae miles címnek. A veszprémi káptalan regesztáiban 1338, 1342, 1358 és 1365. évből találhatók adatok a király és a királyné apródjaira.

10 Más forráscsoportok anyaga szintén azt bizonyítja, hogy ezek az elnevezések a XVI. század hatvanas éveitől fogva váltak gyakoribbá az oklevelekben.

11 Sumus-i Péter fia: János apródként való szerepeltetését tehát annak jeleként kell felfognunk, hogy ez a szöveg legkorábban a XIV. század közepe táján keletkezhetett. Gyanúra ad okot Pál apát szerepeltetése is. A XIII—XIV. század fordulóján működött Lázárt megelőzően ugyanis egyetlen kolozsmonostori apátnak a neve sem 9

Erdélyi László: Bajtársi egyesületek a magyar lovagkorban. In: Klebelsberg-emlékkönyv. Bp. 1925. 249-258. - Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegyes-házi királyok alatt. Bp., 1899. 60-65. - Horváth Henrik: Zsigmond király és kora. Bp. 1937. 29-67. Bercsényi Dezső: Nagy Lajos kora. Bp. 1942. 57-58. - Fügedi Erik: Uram királyom . . . Bp. 1974. 87-90. l0

Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták. 1301-1387. Bp. 1953. 309., 364., 493., 583., 669., 693., 694. sz. M

KálLvt 1574. sz.-UbíI. 306. - BánfOkl I. 168., 214. - SzOkl 1.54-57. - ZOkm 1.586.DL 30113.