Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Ember Győző: Magyarország közigazgatása, 1711–1765 / 3–100. o.

66 Ember Győző megfordítva, a kancellária a tanácsba. Aminek a magyarázata több körülményben található meg. Az egyik az volt, hogy Magyarország már közel két évszázada a Habsburgok uralma alatt állott, amikor a királyi tanács megszüntetésére sor került. A másik az, hogy ez idő alatt, mind a királyi tanács, mind a kancellária Bécsben, az uralkodó udvarában ülésezett, illetve működött. A harmadik az, hogy a Habsburgok udvarukban több kancelláriával kívánták kormányozni több országból álló birodalmukat, uralkodói tanácsot azonban csak egyet akartak. A negyedik az, hogy a XVII. század végén még nem szervezték meg az országot távollétükben igazgató királyi tanácsot, nem mint tanácsadó testületet, hanem mint hatóságot. A helytartótanács felállítására csak 1724-ben került sor. így logikus volt, hogy a magyar királyi tanácsot, immár nem tanácsadó testületként, hanem mint a végrehajtó hatalom eszközét, mint hatóságot, az újjászervezett kancelláriába építették bele, nempedig megfordítva. Erdélyt ezzel szemben a XVII. század végén vették birtokukba. Korábban udvarukban erdélyi kancellária nem működött, erdélyi tanács nem ülésezett. Az erdélyi fejedelmi kancellária a nemzeti fejedelmek székhelyén intézte a hivatalos ügyeket, oda jöttek össze tanácskozásra a fejedelmi tanács tagjai is. A Habsburgok úgy döntöttek, hogy az erdélyi fejedelmi tanácsot átszervezik, tanácsadó testületből végrehajtó hatalmukat a fejedelemségben gyakorló hatósággá, amilyen hatóságaik más országaikban és tartományaikban is voltak, amilyenekkel két ízben már Magyarországon is kísérleteztek, és a fejedelmi kancelláriát ebbe a megváltozott funkciójú és formájú tanácsba olvasztják bele, azzal vonják össze. Mindez magyarázatul szolgál a Habsburgok uralma alatt kialakult két legfontosabb erdélyi kormányhatóság: az udvari kancellária és a gubernium különös kezdeteihez is. E két kormányhatóság hatásköre, szervezete és működése, legalábbis történetének első szakaszában, lényegesen különbpzött a nekik megfelelő magyarországi kormányhatóságoknak: az udvari kancelláriának és a helytartótanácsnak az alapvető ismérveitől. Az erdélyi udvari kancellária Az erdélyi udvari kancellária megszervezésénél két érdek és nézet került szembe egymással, az uralkodói abszolutizmusé és az erdélyi rendiségé. Ez utóbbit az erdélyi országgyűlés és az erdélyi gubernium képviselte. A guberniumot ugyanis már az udvari kancellária megszervezése előtt felállították, s ez az országos kormányhatóság kezdettől fogva szoros, de idővel változó viszonyban állott Erdély udvari kormányhatóságával, a kancelláriával. A Habsburg abszolutizmus arra törekedett, hogy az újonnan uralma alá került Erdélynek ugyanolyan kancelláriája legyen az udvarban, amilyen volt az osztrák és a cseh, valamint az 1690-ben újjászervezett magyar kancellária. Az udvari kancelláriát akarta az erdélyi fejedelemség legfőbb kormányhatóságává megtenni, amely — ha nem is hivatalosan, de ténylegesen — az országos kormányhatóságoknak, köztük a guberniumnak is, fölé van rendelve, működése fölött ellenőrzést gyakorol. Az erdélyi rendiségnek, az országgyűlésnek és a guberniumnak is, az volt az álláspontja, hogy a bécsi udvarban megszervezésre kerülő erdélyi kancellária ne legyen más,