Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Ember Győző: Magyarország közigazgatása, 1711–1765 / 3–100. o.
Magyarország közigazgatása 1711-1765 65 Az erdélyi közigazgatás Erdély közigazgatása, miután a Habsburgok uralma alá került, kettős alapon fejlődött tovább. Egyrészt megmaradtak a közigazgatási szervezetnek azok az elemei, amelyek már az önálló nemzeti fejedelemség idejében megvoltak, sőt nagyrészt már Mohács előtt kialakultak. Főleg az alsó- és a középszintű igazgatás szervei működtek tovább a régi alapokon A felsőfokú igazgatás szervezetét ezzel szemben a Habsburg uralkodók gyökeresen megváltoztatták, a birodalmuk más országaiban és tartományaiban már régóta működő szervezet mintájára. Láttuk, Magyarország felsőfokú igazgatásának szervezete is a birodalmi szervezethez igazodott. Ebből következett, hogy a Habsburgok által erdélyi fejedelemségükben bevezetett felsőfokú közigazgatási szervezet sok azonos vagy rokon vonást mutatott a magyarországi szervezettel. Voltak azonban sajátos vonásai is, amelyeknek megfelelőit sem a magyarországi, sem a birodalmi közigazgatásban nem találjuk. 18 Az uralkodói tanács A magyarországi közigazgatásnak főleg Mohács előtt, de még a XVI.—XVII. században is, jellegzetes és jelentős szerve volt a királyi tanács. Láttuk, hogy a magyar királyi kancellária 1690-ben történt újjászervezése után a magyar királyi tanács lényegében megszűnt, összezsugorodott funkcióval és formában a kancellária tanácsát tekinthetjük a királyi tanács utódának. Erdélyben a nemzeti fejedelmek idejében jóval nagyobb volt a fejedelmi tanács szerepe a kormányzatban, mint Magyarországon a királyi tanácsé. Ennek ellenére a Habsburgok kerülvén Erdély trónjára, a fejedelmi tanács elvesztette jelentőségét, lényegében megszűnt, mint a magyar királyi tanács. Megváltozott, összezsugorodott funkcióval és formában azonban itt is továbbélte Erdélyben is a tanács és a kancellária összeolvadását állapíthatjuk meg, mint a magyar kancelláriánál. Csakhogy itt nem a tanács épült bele a kancelláriába, hanem 18 Az erdélyi közigazgatás történetének összefoglaló feldolgozása nincsen. Az általános összefoglalások csak érintik a közigazgatás egyes vonatkozásait. Vonatkozik ez a jogtörténeti összefoglalásokra is, amilyen Eckhart Ferencnek a 3. sz. jegyzetben idézett könyve, vagy Frídrich Schuller v. Libloy: Siebenbürgische Rechtsgeschichte című munkája, Nagyszeben, 1855. A közigazgatás felső szintű szerveit tárgyalja Szűcs-Maksay-Felhő-Nagy'-Sashegyi- Trócsányi összefoglalása, amelyet ugyancsak a 3. sz. jegyzetben idéztünk. Rendelkezésünkre áll azonban egy még a múlt század első felében megjelent kitűnő munka, amely egyebek mellett Erdély kormányzatával is foglalkozik, annak szervezetét minden szinten behatóan ismerteti. E mű Benkő József: Transilvania sive magnus Transylvaniae Principatus. I— IIKolozsvár, 1834. 2. kiadás. Tanulmányom Erdélyt tárgyaló részének adatait, ahol más munkákra nem hivatkozom, túlnyomóan Benkő művéből vettem. 5 Levéltári Közlemények 1983/1-2
