Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Ember Győző: Magyarország közigazgatása, 1711–1765 / 3–100. o.

Magyarország közigazgatása 1711-1765 35 harmincadosok alkalmazására a kamarai hatóságok, a melléjük rendelt ellenőrökére az universalis bancalitas, illetve annak magyarországi fiókhivatalai tettek javaslatot az uralkodónak. A harmincadigazgatási szervezet bonyolult összetettsége éreztette hatását a harmincadhivatalok ellenőrzésének legfontosabb területén, a számadások fölülvizsgálatában is. Ez a művelet még többrétű volt, mint az igazgatás más ágai. A harmincadosok számadásaikat a harmincadigazgatósághoz tartoztak benyújtani. A Szeged-Arad-i kerület harmincadósai ezt közvetlenül tették. Alsó- és Felsőmagyar országon azonban a harmincadigazgatóság és a harmincadosok között volt egy-egy közbeiktatott szerv is: a pozsonyi, illetve a kassai főharmincadhivatal Ezt a rangot és a vele járó feladatokat a pozsonyi, illetve a kassai harmincadhivatal kapta. A harmincadosok számadásait Alsó-, illetve Felsőmagyarországon először a főharmincadhivatalok ellenőrizték, majd utánuk a harmincadigazgatóság. Innen pedig a Szeged—Arad-i kerület esetében közvetlenül, Alsó- és Felsőmagyarország esetében pedig a magyar kamarán keresztül a bécsi udvari kamarához is eljutottak a harmincadosi számadások, illetve a bevételekről és kiadásokról készített különböző kimutatások. Amíg pedig a kincstári jövedelmek pénztári kezelésének nem a bécsi udvari kamara, hanem a bécsi universalis bancalitas volt az udvari főhatósága, a harmincadosok mellé rendelt ellenőrök a maguk elszámolásait és kimutatásait annak magyarországi fiókhivatalain keresztül a bancalitashoz terjesztették fel. A harmincadigazgatóság vezetője igazgatói címmel Nefczer Konrád Farkas magyar kamarai tanácsos, a korábbi bérlő lett, akinek működésével mind a magyar, mindpedig a bécsi udvari kamara meg volt elégedve, hiszen — mint említettük — a harmincadjövedelmet rövid idő alatt jelentékenyen növelni tudta. A viszonylag nem nagy létszámú igazgatóság székhelye Pozsony lett, ami a szoros együttműködést mind a pozsonyi főharmincadhivatallal, mindpedig a magyar kamarával, illetve annak harmincadügyi bizottságával biztosította. Feltehetőleg nemcsak a harmincadjövedelem kincstári jövedelmek közötti kimagasló jelentőségének, hanem a harmincadigazgatás fentiekben vázolt összetettségének is szerepe volt abban, hogy a magyar kamara 1734. július 1-én külön kebelbéli bizottságot szervezett, egyrészt a kamarai tanácsülés elé kerülő harmincadügyeknek tárgyalásra való előkészítésére, másrészt pedig a tanácsban hozott kamarai határozatok végrehajtására. A városi bizottság után ez a bizottság lett a magyar kamara második állandó kebelbéli bizottsága. Feladata nagyobb volt, mint a városi bizottságé, amely a határozatok végrehajtására nem kapott felhatalmazást. A magyar kamara harmincadügyi állandó bizottságának, amely 1734 és 1740 között működött, a harmincadigazgatóság vezetője, Nefczer Konrád Farkas is tagja volt. Nefczer egyébként 1738-ban a harmincadigazgatóság vezetése alóli felmentését kérte az uralkodótól. Bár harmincadigazgatói tevékenysége nem kevésbé bizonyult eredményesnek, mint bérlői működése, s bár a bécsi udvari kamara bizalmát teljes mértékben élvezte, közvetlen hatóságával, a magyar kamarával voltak nézeteltérései. Nyilván ezek is közrejátszottak abban, hogy lemondásra szánta rá magát. A magyar kamara azt az álláspontot képviselte, hogy a harmincadigazgatóságot meg kell szüntetni, mert egyrészt a lakosság részéről sok a panasz ellene, másrészt költséges. Az uralkodó, illetve a bécsi udvari kamara a harmincadigazgatóság elleni panaszokat meg3*