Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - IRODALOM - Köblös József: Insignia medicorum in Hungaria. (Antall József és Buzinkay Géza gyűjtése és magyarázatai Vissy Gábor rajzaival.) Bp., 1982 / 228–229. o.

228 Irodalom tartozik. A pecsét által felvetett egyik nagy probléma a pecsét tulajdonosának az azonosítása. Ez különös nehézséget jelent megrongált, vagy az okiratról leválasztott pecsét esetén, hiszen a pecsét és az oklevél mondanivalója kiegészíti egymást. Ezen a téren a pecsét köriratának olvasata nem elégséges, az oklevél diplomatikai vizsgálata is szükséges. A lenyomat idó'pontját az oklevél határozza meg. Keltezés nélküli oklevél vagy leválasztott pecsétlenyomat esetén a datálás a pecséten található betűk formája vagy figurális ábrája alapján nem lehetséges, csak a pecsét rámáján található vonalkázások, a gyöngykör, a köriratban szereplő mondatjelek, illetve a háttér megmunkálásának (sima rácsozás, leveles ágak stb.) vizsgálata révén. Viszont ezek a támpontok csak a nyomólap készítésének idejére utalnak, ehhez képest a pecsétlenyomat készítésének időpontja későbbi is lehet. Ezt követően a szerző a középkori pecsétek osztályozásának a problémájával foglalkozik. Mérlegeli a különböző osztályozási módokat: a kronologikus, a tulajdonosok szerinti, a funkció szerinti, a külalak szerinti (nagy- és kispecsét; ellenpecsét, titkospecsét; perbeli- és szerződéses pecsét) osztályozás előnyeit és hátrányait, és arra a következtetésre jut, hogy önmagában egyik osztályozási módszer sem tekinthető jobbnak a másiknál. Egyrészt fontos, hogy a pecséteket komplex módon, többféle szempont szerint vizsgáljuk, másrészt az Írandó tanulmány műfaja dönti el, hogy melyik osztályozási mód bizonyul a legcélszerűbbnek. A tanulmány igen értékes, nemcsak abból a szempontból, hogy alapos összegzését nyújtja a szigillográfia eredményeinek és problémáinak, hanem abból a szempontból is, hogy ezeket a kérdéseket nem a többi történelmi segédtudománytól elszigetelten tárgyalja, hanem az egyes problémáknál mindig kitér a diplomatikai, filológiai, geneológiai, paleográfiai, heraldikai és régészeti vonatkozásokra is. Ez olyan komplex szemléletet tesz lehetővé, melynek segítségével a történettudomány egy sor újabb adattal gazdagodhat. Külön értéke e munkának az elején található igen gazdag, minden részletre kiterjedő bibliográfia, amely alapul szolgálhat a további kutatás számára. Tömördi Sándor INSIGNIA MEDICOROM IN HUNGÁRIA (ANTALL JÓZSEF és BUZINKAY GÉZA gyűjtése és magyarázatai, VISSY GÁBOR rajzai) Budapest, Medicina Kiadó, 1982. 20 színes tábla + 12 lapos német és angol nyelvű ismertető füzet Az utóbbi időben ugrásszerűen nőtt az érdeklődés a történelem segédtudományai, különösen az ősök kutatásában fontos szerepet játszó heraldika és genealógia iránt. Magánosok érdeklődnek őseik címere és családfája után, városok terveztetnek maguknak címert a régi, jellemző motívumok alapján. Egyre több ilyen témájú tanulmány lát napvilágot, ezek sorába illeszkedik a Magyarországi orvosok címerei című kiadvány is. Készítői nagyalakú táblákon húsz XVI-XIX. századi nagyhírű orvosdinasztia és kevésbé ismert személy címerének színes képét közlik. Mindegyik címerkép alatt- néhány soros német és angol nyelvű szöveg ad tájékoztatást a legfontosabb adatokról. Ennél bővebb információt nyújt a mellékelt ismertető füzet. Előszava röviden bemutatja a magyar nemesi címerhasználat alakulását a kezdetektől a XV-XVI. századi klasszikus heraldika korán át a XVII—XIX. századi hanyatlás időszakáig. Bár a nemesi címerek jelentős részét - legalábbis a klasszikus heraldika korában - valamilyen vitézi tett fejében nyerték szerzőik, s ez a címerképekből is kitűnik, más esetekben találkozunk a címernyerő korábbi békés foglalkozására utaló munkaeszközökkel is. Ezek sorába tartoznak az orvosi címerek is, bár általában nem eszközeiket, hanem mesterségük szimbólumait (orvosi kehely, Aesculapius botja a rátekeredő kígyóval) viszik a címerpajzsra. Az előszó röviden kitér a kiadvány forrásaira is: a rajzok általában az armálisok ábrái alapján készültek, egyes esetekben azonban pusztán szöveges leírások alapján kellett rekonstruálni a címert. A címernyerők között a híres és közismert családok mellett olyan nevek is előfordulnak, akikről