Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Varga János: Határozatiak és feliratiak 1861-ben : gróf Károlyi Sándor levelei báró Jósika Miklóshoz / 191–223. o.

Határozatiak és feliratiak 1861-ben 203 Nem ereszkedhetünk be a tovább éritendő fő kérdésekben addig, mig az ország több részei az országgyülléseni képviselők általi részvételben gátolva lesznek, mig alkotmányunk, ugy a 48-iki törvények, melyek ennek kiegészítő részét teszik, vissza nem fognak állíttatni — másfelől a testvéries érzet, mely bennünket a fenn emiitett részek irányában vezet, lehetlenne teszi nekünk azt, hogy a jelenleg fennforgó kérdések tárgyalásában bocsájtkozzunk. - Ilyen kérdések 1-ör Tronváltozás, melly nem történt rendes törvényes formában. - 2-or eltörlése a 12 év óta hozott törvénytelen rendeleteknek, melyek mostanig is fen állnak részben, ezek az october 20. és febr. 26-iki intéz­mények által csakis újólag megerősittetvén, és ezek által semmi jog alap nekünk nem adatván, kiderítésére annak, hogy hazánk jogainak visszanyerése az egész civilisáít europa érdekében van. — Hazánk törvényeinek vissza nyerése, önállóságának függetlenségének visszanyerése ugy mint azt jelessen az 1723-iki 2. 3., az 1741-iki 2., az 1790/1-iki 10." ° és más törvények valamint az utoljára 1848-ban sanctionált törvények által már is meg állapítva van. ­3-or A 48-iki törvények rögtöni visszaállítása, csak ezekben találván a biztosítékot saját szabadságunk sértetlenségére - vagy más népek elleni ellenséges külpolitika akadályozására. 4.-er A száműzöttek és törvénytelenül elitéltek ellen felállított rendeletek rögtöni felfüggesz­tése. E főkérdéseken átérve valának mások, melyek elrendezése nem igényel kevesebb szorgalmat, ezek felett határozván leend csak lehetséges Europa előtt bizonyítanunk, hogy egy szabad elvű politica barátaira talál bennünk. 1-ör is Horváth országgali viszonyunkban felmerülő nehézségek megszüntetése. - Mely csak akkor lesz lehetséges, mikor azon akadályok, melyek jövetelüket gá­tolják, elháritatván, velük együtt fogjuk kiegyenlíthetni ezen kérdéseket; ezen országot mindenképen társ országnak ösmervén el, melynek belső kormányzata történetileg és törvényesen biztosított alapokon kell hogy nyugodjon. Sőt ha a közös viszonyokban némi módosítások igényeltetnének, azt a két fél érdekeinek veszélyeztetése nélkül készek leszünk teljesíteni. ­2-or Democraticus tekintetbül kiindulva szükséges a tökéletes jogegyenlőséget mint nemzeti­ségi, mint törvényes szempontból tökéletesen keresztülvinni. 3-or Vallási politicai jogegyenlőség a 48-iki törvények alapján, a zsidókat is ideértve. 4-er A personalis unió által a velünk századok óta öszvekötött nemzetiségek jó létét nem csak hogy nem gátoljuk, de elő is segítjük. 5-ör Urbériséggel hason nemű királyi kisebb haszonvételek, szőllŐ dézsmák etc. eltörlése (kárpótlás mellett). Anyagi érdekeink előmozdítására első szükségeinkVoInának 1-ör egy hitelbank, 2-or közlekedési eszközök, végül 3-or a szabad ipar elvének helyes és tapintat telyes alkalmazása. Mindezeket érintvén, nem lehet mellőznünk a megyék népképviselet alapjáni rendezését. 4 °Az 1723: II. és III. törvénycikkek szerint a rendek azzal iktatják törvénybe az ausztriai ház nőtagjainak örökösödési jogát a magyar trónra, hogy a mindenkori uralkodó Magyarország és kapcsolt részei karainak és rendjeinek mind a koronázási hitlevélbe foglalt, mind „bármely más jogait, szabad­ságait, mentességeit és előjogait, az alkotott törvényeket és helybenhagyott szokásokat" megerősíti, megtartja és megtartatja. - Az 1741: II. te. 2. §-a szerint Mária Terézia megerősíti, „szilárdan és szentül" megtartja és mindenkivel „sértetlenül" megtartatja Magyarország és kapcsolt részei „összes és minden szabadságait, mentességeit, kiváltságait, helyi és közönséges jogait, törvényeit és szokásait". Az 1790: X. te. azt mondja ki, hogy - noha Magyarországban és kapcsolt részeiben az örökösödés ugyanazt a Habsburg-háznak nőágából származó fejedelmet illeti, mint az „elválaszthatatlanul és föl­oszthatatlanul birtoklandó" többi országban és tartományban, Magyarország-kapcsolt részeivel együtt - mégis „független, azaz semmi más országnak vagy résznek alá nem vetett, hanem saját állami léttel és alkotmánnyal bíró . . . tulajdon törvényei és szokásai, nem pedig más tartományok módjára igazga­tandó és kormányozandó ország".

Next

/
Thumbnails
Contents