Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Varga János: Határozatiak és feliratiak 1861-ben : gróf Károlyi Sándor levelei báró Jósika Miklóshoz / 191–223. o.
204 Varga János De bármennyire is látnánk mindezen kérdések megoldását üdvösnek, mégis nem ereszkedhetünk ezek taglalásába belé, ha csak az fenn emiitett, most itt nem képviselt részek 4 ' képviselőinek idejövetelének lehetővé tétele által nekik is lehetséges leend a fenn emiitett kérdésekben velünk tanácskozni. — Addig tehát nem tehetünk egyebet, mint tétlenségünk okait kiemelve, óhajtásainkkal együtt azokat egy határozatba foglalni, nem levén e tekintetben kihez fordulnunk, mert alkotmányos elvek szerint felirat csak törvényesen koronázott királyt illet meg, - olyant, ki koronázása előtt is törvényesen uralkodik - a jelen tényleges hatalom pedig 12 év óta nem tesz eleget e fogalmainknak, s legbiztosabb jeléül is látjuk, hogy törvényes orgánumai is hiányoznak, mely által vele közlekedhetnénk, nincsenek meg a felelős ministerek." B.7Lt. No. 11. 13. Pest, 1861. május 4. „Pár nap óta nagy haladás történik, mely abban áll, hogy a pártok egymáshoz közelednek. Sokan a feliratiak közül ugy vélekedve, hogy csakugyan nem lehet már kibékülésre számítani, ennek uj bizonyságát a trónbeszédben találván, melyet a császár a birodalmi országgyüllés megnyitásakor tartott, nem találják már oly szükségesnek a felirat formát, melyet, mint tudva vagyon, egy kiengesztelőbb módú eljárásnak tartottak, meg lévén győződve arrul, hogy szükségtelen továbbra ily forma által kifejezendő béke reményeket kebelükben tartani. Mások, kikben a dorgáló hang, a megrögzött makacsság, melyet a trónbeszéd világra dérit, nagy belbőszülést szült, most már csak daczból is találják helyesebbnek a határozati alakot, és fognának is hozzánk szegődni, ha már túlzottan meg levén feszitve a dolog, meg lehetne, nyüatkozataik ellenére is, hozzánk állnának. Ha tehát hozzánk nem állnak mind, vagy legalább sokan, okvetlen mégis néhány uj párthivet nyertünk. — De az előnyös közeledés nem áll annyira a számában átjövőknek, mint a hangulatban, mely terjed jelenleg, és mely szerint nem helyezendő már oly fontosság a formában, mint a tartalomban. - A minoritás biztos levén most már a másik tábor részéről, ma már uj eredményre jutottunk. Deák tehát ugy nyilatkozott Nyáry előtt, hogy csakugyan nem helyhez már a kérdésben annyi fontosságot, és hogy ő ^gy kész indítvánnyal lép a ház elé, mely semmi formában nincsen szerkesztve, hanem egyszerű emlékiratként fog bemuttatni. — Ezen munka kitűnősége, mely kétségben nem vonható, ki fogván nyomatni, hogy szövege megbiráltathassék, hihetőleg el fog ugy ahogy fogadtatni a ház által, a debaté nem lesz lényeges, és csupán a formára fog különbség lehetni a nézetek közt. - De elvégre is itt nem lesz nagy az elkeseredés, mert ma már vészit a kérdés érdekéből, nem levén többé senki, ki az ilyen vagy olyan forma használatától feltételezi a béke vagy annak ellentéte eredményezését. - Szavazat fog tehát arra nézve dönteni. - De mint látod mindezekből, Deák indítványa unanimitással fog elfogadtatni, igy az országban, valamint a külföldön igen nagy lesz a súly, melyet adand az nekünk. - Deák, mint mondám, beszédjének súlyát a formára nem, de a tartalomra fogja fektetni; ez tehát az ő részéről egy concessio, melyet azonban nem kell a trónbeszédnek tulajdonítani, melyet ő, valamint sok más, csak kevéssel hitt kiengesztelőbbnek, de az őrészéről tett concessionak fő oka talán éppen a már tisztán kitűnő majoritásunkban, valamint talán az ellenpárt zilált állapotának tulajdonitható. - Deák nem szóll, mint párt ember, hanem ő a pártok felett áll. E nehéz perczben, melyben egyformán tiszta hazafiak nézetei szétágaznak a haza üdvének megnyerése felett, némelyek a külföldi chanceseket jóknak vélvén, és a határokon kivül várván az üdvöt, mások ellenben ezen chancesektől gyengítve, vágyaik kielégítését a 48-iki törvények alapján történő kiegyenlítésben keresvén, s tulajdonképen mindkettőnek eredménye még nyilt kérdés levén: Deák nem meri magát sem az egyik, sem a másik fél éllire állítani, hanem fen tartja magának azt, hogy a győzteshez csatlakozzék. - Mindazon által, hogy a mostani alkalomkor, már mindenki lemond *' Erdélyre és Horvátországra céloz itt Károlyi, amelyeket Bécs a Habsburg-birodalom külön országainak tekintett, akként is kormányozott, és amelyeknek képviselőit ezen okból nem hívta meg a magyar országgyűlésre az 1861. január 21-én kiadott körrendelet.
