Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Draskóczy István: Kapy András : egy budai polgár pályája a XV. század elején / 149–189. o.
182 Draskóczy István Kapy szolgálattevői fölötti szemlénk mutatja, hogy a feltehetően nagy famíliájáról milyen keveset tudunk. Saját magánfamiliárisain kívül az adószedésben, az általa irányított kamarák különböző posztjain tevékenykedő emberek is beletartoztak ebbe. Kapy szívesen alkalmazott polgári származásúakat. Feltűnően sok a litteratus műveltségű familiárisai között. Ez a tény nem meglepő, hisz ő is műveltségének, pénzügyi szakismereteinek köszönhette érvényesülését, és ezért megbecsülte az írástudókat. Rá is szorult az ilyen emberekre: pénzüzleteihez olyanokra volt szüksége, akik az ehhez nélkülözhetetlen ismereteknek és gyakorlatnak a birtokában voltak. A bonyolult kamarai igazgatásban, ahol a bevételeket és a kiadásokat könyvelni kellett, számadásokat kellett készíteni, sok volt az írásbeli munka, csak az boldogulhatott, aki a kor viszonyai között tanult ember volt, járatos volt a pénzkezelésben, és ismerte az ország jogát. Familiárisai közül nem eggyel ilyen pénzügyi műveletek vagy adószedés közben találkozunk (Benedek, Péter, Jakab, Csehy-i Imre, Máté, Filipházai János). Bálint, Tamás és Demeter deákok kamarai munkájuk közben szabálytalankodtak. Ugyan a szakképzett és a csak a nemesi életformában járatos familiárisai között is lehetett különbség, a legfőbb különbséget mégis az jelentette, hogy a magánfamíliában vagy a kamarai igazgatásban dolgoztak-e. Kapy pénzüzleteihez igénybe vette az ezen a téren gyakorlott kamarai alkalmazottait (például Zeleméri utalta ki azt a sót Jakabnak, amit Kapy kölcsön adott neki), ahogy bizonyára magánfamiliárisait is igénybe vehette hivatali feladatok elvégzésére. Mégis, a kétféle família között éles volt a határ. Erre mutat - szerény adataink szerint — az a tény, hogy akik korábban András mester magánügyleteinél tevékenykedtek, halála után is inkább a család szolgálatában maradtak. Ebből a szempontból azt mondhatjuk, hogy az általa kialakított familiárisi szálak szilárdak voltak, szolgálattevőit a következő dominushoz is hozzákötötték. Ezzel szemben azokat az embereit, akik a kamarai igazgatásban szolgálták őt, hiába keressük a családdal foglalkozó oklevelekben. Igaz, utódai .megyei földbirtokosok voltak, nem töltöttek be közfunkciót, s ezért nem volt szükségük annyi emberre. Ellátásuk is gondot okozott volna. A kamarákban a speciális ismeretek miatt kisebb volt a mozgás. 133 Zeleméri László és talán Zsadányi Tamás pályája azonban egy másik jelenségre is figyelmeztet. Hozzá hasonlóan a tisztviselői között olyanok dolgoztak, akik felettesük megváltozása után a helyükön maradtak, amíg el nem bocsátották őket. Magasabb posztra hivatali érdemek alapján jutottak. Ezeknek a személyeknek az emelkedése, vagyonosodása a kamarákhoz kötődött, így például Zeleméri László kamarai alkalmazottként tudott egy megyei birtokoscsaládba beházasodni. Azt, hogy a Kapyakhoz kötődő familiárisok köre leszűkült, mutatja a szolgálattevők területi megoszlása. Kapy András életében Buda, Várad városa, Pest, Szabolcs, Borsod, Szatmár, Sáros megyék szülöttei álltak a szolgálatában, akiket legalább részben arról a területről választott ki, ahol kamarás volt. Utódai inkább lakóhelyük tágabb környékéről válogatták ki alkalmazottaikat. 134 Familiárisai között voltak olyanok, akik számára csak egy állomás volt ez a szolgálat. Jakab, amint jobb lehetőséget talált, máshoz szegődött. Zsadányi Tamás deák isme13 3 Hóman 205 skk., 212. skk.; Iványi passim. 134 Egy 1433-ban kiadott oklevélből Kapy János több familiárisának a nevét ismerjük meg: Baxa-i Mihály, Kend-i Benedek, Telchwk-i György, Nova villa-i István (Dl. 64280.). Különösen kedvelt híve volt Tomori Leusták (Dl. 64255., Dl. 64257., Dl. 64270., Dl. 64321.).
