Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Kállay István: A nemesi közbirtokosság / 101–147. o.
A nemesi közbirtokosság 143 egy nemes embert, aki engedély nélkül házat vett. Az uradalmi közgyűlést kérték, tiltsa ki a helységből. A közbirtokosság ezt nem tartotta indokoltnak, mert zálogbirtokostól vette a házat. 167 s * 1848 a nemesi közbirtokosság fejlődésében is változást hozott. Az úrbériség megszüntetése után is maradtak közös javak és közös gazdálkodás, habár ezen belül a legelőés- erdőközösség jutott túlsúlyra. A regálék fokozatos megszüntetése, illetve megváltása, a közös pénzügyek, költségek továbbra is foglalkoztatták a compossessoratust. Az úrbéri ügyek helyét a tagosítás és a kataszter vette át. Továbbra is fennmaradt a kapcsolat a községekkel, a közadó, bizonyos utak és hidak fenntartása. A céhügy, építésügy, tűzrendészet, kultúra, egészségügy és a rendészet viszont teljes egészében a közigazgatás kezébe ment át. Az 1848. évi törvények és az úrbéri pátens nyomán megszűnt a közbirtokosságnak, mint kollektív földesúrnak a bíráskodása, megmaradt viszont továbbra is az egyházak támogatása. A hatáskör módosulása megmutatkozott a közbirtokosság szervezetén is. Megmaradt az igazgató és aligazgató, a főfelügyelő és a felügyelő, az ügyvéd, a jegyző és az uradalmi szervek, de hiába keresnénk pl. a rendészeti apparátushoz tartozó tisztségviselőket, alkalmazottakat, vagy a céhbiztosokat. Az igazgatókat, felügyelőket 3—5 évre változatlanul a közgyűlés választja. A közgyűlés elnököt és szavazatszedő bizottságot küld ki a választás idejére. Egyetlen kivétel az abonyi közbirtokosságnál Néppel Ferenc, aki 1880—1910 között 30 évig volt uradalmi igazgató. A 30. évforduló alkalmából a közgyűlés méltatta a működését, áttekintve a három évtized alatt történteket, mint pl. az italmérési jog kincstári megváltása, az abonyi vásárjog eladása, különböző ingatlanok értékesítése, a kegyurasági terheknek az egyházjog szerinti rendezése. Mindezért a congregatio a köszönetét fejezte ki. Jutalmul 2000 Koronát kapott Néppel, az arcképét megfestették és az abonyi községháza dísztermében helyezték el. Ezenkívül egy 1200 Koronás alapítványt létesítettek, amelyből évente december 3-án (Ferenc napon) négy szegény iskolást ruháztak fel. 168 A kisgyűlés helyét az évente 6—8-szor tartott választmány foglalta el. A választmányi ülés adta az osztalékot, számolta el a haszonbéreket, utalványozott nagyobb kiadásokat, állást foglalt a telekkönyvi rendezéssel kapcsolatban, földeket adott bérbe és szervezte az adófizetést. Az uradalmi számadásokat a számvizsgáló bizottság revideálta. Az 1909 szeptemberi abonyi választmányi ülés úgy szabályozta a kifizetést, hogy a helyben lakók az igazgató lakásán vehették át, a többieknek postán küldték el. Ez utóbbi arra mutat, hogy az ülésen való megjelenés jelentősége csökkent. 169 I67 Uo. 1827. szept. 30. No. 63.; 1829. mára 28. No. 16.; 1840. febr. 23. No. 23.; 1841. mára 21. No. 27. leo OL, Szunyoghy család. (P 1423.) 2. tétel. Közbirtokossági felügyelő iratai 1869-1880. OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. tétel 1874. ;szept 29.; 1910. szept 29. IÉ9 OL, P 479. (Lukács család.) B. III. 9. 27. tétel. 1850. dec 1. No. 16. OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. tétel. 1903. aug. 23.; 1909. szept. 29. No. 1,2,4-5.
