Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Kállay István: A nemesi közbirtokosság / 101–147. o.
144 Kállay István A közbirtokossági közgyűlések napirendje igen változó. Az 1852 júliusi hanusfalvi congregatio pl. a mészárszék bérletről, a vásárjövedelem bérbeadásának árveréséről, a vásári jövedelmek felosztásáról és különböző szerződésekről tanácskozott. 1855 áprilisában az abonyi közgyűlés napirendjén az újkécskei adófizetés, Tószeg község házi költségvetése, államkölcsön, Paládics pusztának Tószeg helységtől való elválasztása, a kecskéi közös rét megbecsül te tése, a tószegi telkek felmérése és kiosztása, a pálinkafőző kazánok utáni díjak, a szántók tiszta jövedelmének megállapítása, a számadás felülvizsgálata, az úrbéri törvényszék által megállapított határok hitelesítése, a katonaságnak adott termények elszámolása, az abonyi mészárszék és az újkécskei kocsma jövedelme, kisdedóvó intézet építése, új út nyitása stb. szerepelt. A sajókazai közbirtokosság 1871 márciusában egy hídépítési ügyet, a kazai regálé jövedelmeket, a sörházi lakás felmondását stb. tárgyalta meg. 170 A földesúri hasznos jogok is foglalkoztatták a közbirtokosságot. A hanusfalvi közbirtokosság pl. az 1852 júliusi ülésén 800 Ft-ot osztott szét a közbirtokosok között, még mindig a sessiók szerinti arányban. így gróf Dessewffy Gyula 76, Péchy Ignác 35, Szulyovszky András 4, a Reviczky örökösök 16, Kükemezey Péter 19 és Sztankay 8 (összesen 158) sessio után. Az 1856 szeptemberi abonyi közgyűlés az első félévi közös pénztári jövedelmet vizsgálta és meghatározta, hogy ebből mennyi a felosztandó. A bevételek kocsmából, mészárszékből, bérleti díjakból, malmokból és a téglaégetőből származtak. A közbirtokosság 1862 Szent Mihály—1863 Szent György nap közti közös jövedelme a következőképpen alakult: 171 Abony Tószeg Kecske Bevétel 8374 Ft 897 Ft 4377 Ft Kiadás 1558 Ft 417 Ft 921 Ft Maradvány 6816 Ft 480 Ft 3456 Ft Összesen 10 752 Ft-ot osztottak fel. Ez kocsmabérletből, vásárjövedelemből, a paládicsi sziget bérletéből, mészárszékbérletből, tégla- és cserépégetésből, halászat-, csárda- és rétbérletből; a kiadások csőszök tartásából, uradalmi szolgák fizetéséből, ügyvédi költségekből, kincstári és házi adókból tevődött össze. A haszonvételek bérbeadását a közgyűlésen döntötték el. A szerződéseket, a közbirtokosság iratait a közös levéltárban őrizték. A XIX—XX. század fordulóján a levéltárat jegyzékeitek, elenchust készítettek. 172 Változatlanul megőrizte jelentőségét a közbirtokosság működésében a földek felmérése, habár most már nem annyira a közbirtokosok, mint inkább a volt úrbéresek és a közbirtokosság földjeit mérték fel. Ez volt pl. a kövecsesi közbirtokosság 1850 decemberi, a sajókazai közbirtokosság 1859 januári és a monostorpályi közbirtokosság 1876 januári 170 OL, P 86. (Dessewffy család.) H. I. 39. No. 24. 1852. júL 5. OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. tétel. 1855. ápr. 24. OL, P 568. (Radvánszky család.) 1871. márc. 26. 171 OL, P 86. (Dessewffy család.) H. I. 39. No. 24. 1852. júl. 2. OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. tétel. 1856. szept. 29.; 1863. ápr. 24. No. 40. ,71 OL, P 2. 12. tétel. 1874. szept. 29. No. 44.
