Levéltári Közlemények, 54. (1983)
Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Kállay István: A nemesi közbirtokosság / 101–147. o.
A nemesi közbirtokosság 141 uradalomból, ezt a kisgyűlés megbízásából a direktor „nyilvános büntetéssel" büntette. 161 A verekedésért pénzbüntetés, megpirongatás vagy 12 pálca járt. 1785-ben a tiszolci közbirtokosság 10 Ft-ra büntette a verekedő Schidell Gábort, de meg kellett fizetnie az orvosi költséget, a kiesett munkát és 3 Ft fájdalomdíjat is. 1824-ben az abonyi kisgyűlés deputatiót küldött ki a juhászok és az uradalmi csőszök közti verekedés kivizsgálására. A következő évben a tószegi jegyző a mészárszékben „minden ok nélkül" megverte a bérlőt. A kisgyűlés megállapítása szerint a jegyzőnek nem ez volt az első verekedése, mégis enyhítő körülményként értékelték, hogy a bérlő őt illetlen szavakkal illette. Ezért a jegyzőt az uradalmi gyűlés előtt keményen megpirongatták és megfenyegették, hogy a legkisebb verekedés esetén leteszik a szolgálatból. 162 1825-ben Andrássy István közbirtokos cselédje Sivó János cselédjét Ókécske felé menet az országúton megverte. A kisgyűlés előtt a cseléd azzal védekezett, hogy azért tette, mert az Andrássy uraság vetésében gyakorta kárt tett. „Mivel azonban nem a tett színhelyén verte meg, hanem az országúton támadta meg, így a maga bírája lett. A kártételt sem bizonyította", 12 pálcára ítélték. Ugyanebben az évben az egyik közbirtokos tett panaszt a város Disznóbőr Matyi nevű birkása ellen, aki az ő kondását a paládicsi Lebuj nevű csárdában nagyon megverte. A kisgyűlés azzal rendelte el a vizsgálatot, hogy ha tette rábizonyul, 12 pálcát kap. Egyúttal megkeresték a vármegyét, hogy az úton kívül, rejtett helyen épült csárdákat romboltassa le, mert ezekben sok a tolvajság, a verekedés, sőt gyilkosság is előfordult. 1836-ban két juhász megverte a közuradalmi csőszt, amiért 12—12 pálcát vertek rájuk. 1834-ben az abonyi uradalmi gyűlés megdorgálta a számtartót, amiért az egyik tószegi csőszt megverte és megvérezte. Megfenyegették, hogy ha panasz lesz ellene, a vármegyénél adják fel. A vármegye elé kerültek a falusi, mezővárosi kocsmában verekedő nemes urak is. 163 4. Polgári ügyek A közbirtokosság bíráskodási gyakorlata kevés polgári ügyet mutat fel. Ezek különböző követelési, hagyatéki ügyekkel és az ingatlanforgalommal kapcsolatosak. A közuradalomhoz sokféle követeléssel fordultak. 1826-ban pl. az abonyi kőműves pallér az uradalmi gyűlés előtt kérte egy lakostól a házjavításért neki járó munkadíjat. A következő évben a bőgi szőlősgazdák tettek panaszt Altmann Sámuel ellen, aki néhány éve dézsmaborukat megvette, de a hordókat azóta sem adta vissza. A panaszt az érintett kapta meg felelet céljából. „Ha a visszaadást nem tudja bizonyítani, vagy nem akarja a hordókat visszaadni, akkor a panaszosok az illetékes közbirtokos földesúrhoz fordulhatnak." 1840ben a közuradalmi mezőőrök és réti csőszök követelték a tószegi haszonbérlőtől nekik ,61 Uo. 1823. jan. 5. No. 6.; 1826. júl. 2. No. 93.; 1840. okt 18. No. 154. 16J Uo. 1824. aug. 22. No. 1.; 1825. febr. 20. No. 17. OL, P 1202. (Tiszolci közbirtokosság.) 1785. dec. 1. ,63 OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. tétel. 1825. febr. 20. No. 36.; máj. 29. No. 94.; 1826. ápr. 30. No. 69.; 1834. jún. 15. No. 71, 74.
