Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Kállay István: A nemesi közbirtokosság / 101–147. o.

136 _ Kállay István Uradalmi gyűlés elé került a közuradalmi alattvaló, ha állatait, terményeit az összeírás elől eltitkolta. Ez lett a sorsa 1817-ben galántai Balogh Antal abonyi kocsmárosnak, akinek 25 eltitkolt juhát az uradalmi tisztek konfískálták. A gyűlés „szegénységére való tekintettel" 20 juhot visszaadott neki, de 15 Ft büntetésre ítélte a templomépítés javára. 1825-ben az Ürményi közbirtokos uraság kibecsültette Mohácsi Pál újkécskei zsellér minden javát, és kitiltotta a helységből. Ürményi az uradalmi kisgyűlésen kérte a többi közbirtokos uraságokat, hogy ők se fogadják be Mohácsit. Mohácsi a kisgyűlés előtt megfogadta, hogy megjobbítja magát és kérte, hogy „másra fordítsák a büntetését." Az ülés megállapítása — és a helység elöljárói szerint — Mohácsi jó magaviseletű ember, hibáját elismerte, érdemes arra, hogy büntetését megváltoztassák és továbbra is az uradalomban lakhasson. 1831-ben a dézsmaösszeírók jelentették, hogy az abonyi juhász 5 birkáját és 6 bárányát eltitkolta. Az uradalmi gyűlés konfiskáltatta az állatokat, amelyekből öt birkát a két összeíró kapott, a bárányokat a dézsmabarányokhoz csatolták.

143 Minden — magát úriszéknek nevező - köz- és kisgyűlés foglalkozott a. jobbágyok és zsellérek legkülönbözőbb tárgyú kérelmeivel és panaszaival. így pl. a tiszolci sedes dominalis (concursus) 1789 januárjában, 1790 decemberében, vagy az abonyi generalis congregatio 1821 májusában.

144 A magisztratuális ügyek között említem az uradalmi és falusi tisztségviselőkkel kapcsolatos ügyeket. 1823 júliusában az abonyi kisgyűlés a főigazgatóra bízta büntetés céljából az egyik közbirtokos, Bogyay László kanászát, aki a városi jegyzőt botjával agyonütéssel fenyegette. A következő évben a kisgyűlés a tószegi bírót „rossz cselekedete" miatt a bírói hivatalból letette és pálcával büntette. 1825-ben népes deputatio vizsgálta a helyszínen az abonyi zsidóbíró ellen a hívek által beadott panaszt. A következő évben a kisgyűlés előtt „érzékenyen megpirongatták" a részegeskedő abonyi városi perceptort.

145 1833-ban egy tószegi lakos tett panaszt a bíró ellen, aki őt „minden vétek és elegendő ok nélkül" pálcával megcsapatta. A sérelem kivizsgálását és elégtételt kért. Az abonyi kisgyűlés deputatiót küldött helyszíni vizsgálatra. „Ha a panasz helyes, azonnal elégtételt kell kapnia" - mondták. A tószegi elöljáróság elismerte hibáját, és engedelmet kért. 1836-ban az abonyi bírák kérték, hogy Lovász György esküdtet, akit elkövetett hibája miatt a tanácsból kitettek, az uradalmi gyűlés vegye vissza hivatalába. Az ülés a következő végzéssel vette vissza Lovászt: „Több évig jól viselte magát és hasznosan szolgált az esküdtek között. A jövőben a város elöljárói jó példával oktassák a népet, ne lázítsák, hanem jó és csendes magaviseletre buzdítsák".

146 1841-ben az abonyi zsidóbírót az uradalmi gyűlés két órai árestommal büntette, mert a kóser-bor bérlőtől beszedett díjat nem fizette be azonnal a közuradalmi pénztárba. A bíró cselekedetét megbánta, és kérte a büntetés elengedését. Az ülés — a megbánásra való tekintettel — feloldozta. 1842-ben a volt három abonyi pusztabírót a pusztapénz I43

Uo. 1817. máj. 25. No. 4.; 1825. nov. 27. No. 154.; 1831. máj. 15. No. 30. I44

Uo. 1821. máj. 27. No. 6. OL, P 1202. (Tiszolci közbirtokosság.) 1789. jan. 17.; 1790. dec. 6. ,4S

OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. tétel. 1823. jún. 20. No. 3.; 1824. júL 4. No. 4.; 1825. nov. 27. No. 115.; 1826. júl. 30. No. 101. I46

Uo. 1833. jan. 20. No. 2.; 1836. mára 6. No. 12. -