Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Kállay István: A nemesi közbirtokosság / 101–147. o.

118 Kállay István 4. Pénzügyek, közös kiadások A közös jövedelmek szétosztásának előfeltétele az évi vagy több évi pontos számadás volt. A hanusfalvi közgyűlésen 1793-ban a közbirtokossági kapitány az 1779-1793. évi számadást nyújtotta be. A tételeket hitelesíteni és dokumentálni kellett. A számadás megvizsgálására vagy egy közbirtokost, vagy bizottságot küldtek ki. Az előbbire pl. az abonyi közgyűlés 1824 áprilisi határozata, amikor gróf Vigyázó Antal kapta meg a számadást, „pro revisione". Ugyanez a közgyűlés 3 évvel korábban bizottságot küldött ki a számadások felülvizsgálatára. A hiányokat közölték a számadókkal és a felügyelőkkel. Ha nem találtak hiányt, vagy azt a számadó megtérítette, megadták az abszolúciót.

85 A közös költségek biztonságos viselése céljából — közmegegyezéssel — bizonyos összeget minden közbirtok után visszatartottak. Az abonyiak 1821-ben pl. az abonyi birtoktól 12 000, a tószegitől 2400, a kecskéitől (és Bög pusztától) 6000 Ft-ot. A közgyűlés bírálta el a benyújtott kézműves számlákat, a költségvetéseket, árajánlatokat és utalványozta a pénzt a közös épületek fenntartására, alkalmazottak fizetésére, perköltségekre.

86 Pénzutalványozási joga a közgyűlésnek (esetleg a kisgyűlésnek) volt. 1823-ban az abonyi kisgyűlés nem foglalt állást a tószegi plébános számláinak kifizetéséről, mivel „a pénzek kiadása az uradalmi pénztárból mindig a generális gyűlés alkalmatosságával történik. Ezért a kérést a jövő generális gyűlésre halasztják." A tiszaújhelyi közbirtokosságnál a legkisebb összeget is a közgyűlés utalványozta.

8 7 A közbirtokosság többféle pénztárat tartott fenn. A legátfogóbb a közös pénztár (közpénztár, generális pénztár), ebbe vételezték a fel nem osztott közös jövedelmet, illetve ebből fizették a közös kiadásokat. A közpénztár állapotát gyakran ellenőrizte a közgyűlés. De volt más (pl. templom) pénztár is. Külön pénztárat tartottak fenn az uradalmak.

88 Vannak adataink kölcsönügyletekről is. A hanusfalvi compossessoratus pl. 1779-1783 között 2125 Ft-ot adott ki kamatra. 1813-ban a közös felügyelő (communis inspector) jelentette a közgyűlésnek, hogy 300 Rft-ot kölcsön adott. Az abonyi kisgyűlés 1822-ben 1500 Ft-ot kölcsönzött a kukoricaföldek utáni taksából. Az adóstól kötelezvényt kértek, amelyet a feleségével is aláírattak.

8 9 8S

Uo. 11. tétel. 1793. mára 4.; 1813. máj. 25. No. 1-4. OL, P 822. (Gellén család.) 1808. nov. 2. No. 3. OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. téteL 1821. szept 30. No. 1-2.; 1824. ápr. 25. No. 1. 86

OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. tétel. 1821. máj. 27. No. 10.; 1822. júL 14. No. 7. <7

Uo. 1823. máj. 4. No. 3. OL, P 692. (Újhelyi család) 3. tétel. 1835. szept. 19. No. 28. 88

OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. tétel 1817. máj. 25. No. 1.; 1821. okt 7. No. 1.; 1822. szept. 29. No. 6. 89 OL, P 89. (Dessewffy család) 11. téteL 1793. mára 4.; 1813. máj. 25. No. 9. OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. téteL 1822. ápr. 7. No. 1.