Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Kállay István: A nemesi közbirtokosság / 101–147. o.

A nemesi közbirtokosság 119 5. Földmérés (arányosítás) Azt nem kell hangsúlyoznom, hogy a tulajdonjog kérdései milyen súllyal szerepeltek a közbirtokosságok működésében, hiszen a legtöbb compossessoratus divisióval indult. Se szeri, se száma az évtizedekig húzódó birtokvitáknak. Néhányat mégis megemlítek ezek közül. Ilyen volt pl. 1702-ben a Ráday contra Darvas per a Madách örökségről (Fábiánfalva). A XVIII. század elején kezdődött az Erdődyek és a miskei (Vas m.) közbirtokosok közötti vita az erdő és legelő használata miatt. Erdődy Sándor ui. 1692-ben egy darab földet inskriptionált, amelyet a közbirtokosok legelőnek használtak, illetve az erdőrészben fát vágtak. Erdődy Lajos ez ellen 1730-ban tiltakozott és inhibitiót kért. A vita a század második felében is folyt. 1738-ban a bőnyi közbirtokosok hét egyenlő részre osztották az egyik deficiens osztályos atyafi birtokrészét. „Ha erre valamelyik atyafi rá nem állna, az alispán által compelláltassék" - mondták.

90 1758-ból való az eörkényesi (Győrm.) közbirtokosságon belül a Lehner rész felosztása. A fábiánfalva-pusztai közbirtokosok egy elzálogosított birtokrészre vonatkozó iratokat az előző bérlőnél, Losonc városánál keresték. Latinovits Józsefné, Odry Antónia 1817-ben azzal a kéréssel fordult a kancelláriához, hogy Madaras helységet közbirtokosságként kezelhesse és kormányozhassa. A kancellária kikérte a másik két testvér (János és József) véleményét is. Az 1821 májusi abonyi közgyűlés a bel- és kültelkek, valamint tartozékaik pontos felmérését határozta el. Az ugornyai (Beregm.) birtokosok 1824-ben 80 aláírással kötöttek egyezséget a közös kezelés szabályozásáról. 1832-ben gróf Dessewffy Ferenc a hanusfalvai közgyűlésen kérte vissza azt a két sessiót, amely a Reviczky örökösöktől neki járt. Az ülés a követelést világosnak és jogosnak tartotta, a sessiókat újból felosztották.

91 A közbirtokosok bel- és kültelkeinek pontos felmérése már a XVIII. században jelentkezett, a XIX. század elejétől pedig nagy arányokat öltött. 1808-ban az abonyi közbirtokosságnak pl. az alábbi 54 térképe volt: beltelkek (ház, kert), proportionális táblák, hármas vetésforgó az abonyi határban (szántó, kaszáló, kenderföld, füzes, bitangföld, legelő), legelő, paládicsi puszta, tószegi legelő és vetésforgók, kaszálók, majortelkek, újkécskei legelő, tanyaföldek, kerekdombi és bőgi rét, Göböl járás, szőlők, kecskéi uradalom.

92 Az 1827: XXI. te. lehetővé tette a térképek közpénzen való elkészítését. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a felmérést a közgyűlésnek kellett elhatároznia. A hanusfalvi gyűlés pl. 1813 májusában Boér földmérőt bízta meg 500 Rft tiszteletdíjért. Az abonyi közbirtokosok a Füves-érnél levő földeket átminősítették beltelkeknek, amit 90

OL, Darvas család levéltára. P 1012. 6. tétel 1702. ápr. 3.; 1766.; OL, Erdődy család vöröskői iratai (P 107.) Fasc. VI. No. 1-18. OL, P 980. (Ríió család) Capsa E. 1. 1738. máj. 13. 9

'OL, P 980. (Bíró család) Capsa E. 1. 1758. OL, P 822. (Gellén család) 1808. nov. 2. No. 3. OL, P 448. (Latinovits család) 1817. nov. 17. No. 2874. Más adat vagy jogszabály nem utal arra, hogy a közbirtokosság alapításához felsőbb (kancelláriai) engedély kellett volna. Elég volt az osztályos atyafiak közös akarattal hozott magánosztálya. OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. tétel 1821. máj. 27. No. 1. OL, Uray család levéltára. (P 1566.) 1. tétel. Urai közbirtokosság. 1824. ápr. 30. OL, P 89. (Dessewffy család) 11. tétel. 1832. okt 15. 92 OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 1. tétet 1808. jún. 13.