Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Kállay István: A nemesi közbirtokosság / 101–147. o.

A nemesi közbirtokosság 115 nyugtáig robotoló jobbágyok az állataikat naponta kétszer megetethessék. De a közbirtokosság ügyelt a napszámbérek megyei limitációjának betartására is, megszabta a cselédek szerződtetésének idejét.

71 Tipikusan közbirtokossági ügy a legelő és az erdő. A közbirtokosság határozta meg a tartható állatok számát, a legeltetés bérét, a legeltetési tilalmakat. 1822-ben az abonyi compossessoratus pl. megállapította, hogy az urasági ökröknek kevés a legelő. Ezért az ókécskei erdőalját és a mellette levő rétet nem adták többé bérbe, hanem a közbirtokos urak igavonó marhái legeltek rajta. 1830-ban gróf Dessewffy Ferenc a közbirtokossági közgyűlésen jelentette be, hogy a hazai törvények (1807: XXI. te.) szerint erdejéből 15 holdat kivesz a legeltetés alól és tilalmas területté tesz.

72 Ugyancsak a közbirtokosságra tartozott az erdőreguláció (pl. a kis-nagyhodosi [Szatmárm.] közbirtokosságnál 1794-ben) és az erdőtelepítés. Az 1822 áprilisi abonyi kisgyűlés szerint egyes uraságok az erdőben nem fát, hanem krumplit, lent és kölest termeltek. A direktor urak feladata volt, hogy érvényt szerezzenek a végzésnek: az uraságok ne használják a faültetésen kívül más célra az erdőt, A közbirtokosság az erdők igazgatására és őrzésére erdészeket, vadászokat, csőszöket, kerülőket alkalmazott.

73 2 Regálék A földesúri hasznos jogokat (kocsmáitatás, sör- és pálinkafőzés, mészárszék, téglaégetés, kőbánya, vásár- és piacjövedelem, vám) a közbirtokosság — mint kollektív földesúr — gyakorolta. Leggyakoribb ezek bérbeadása; a haszonvételek kibérlésénél a közbirtokosok elsőbbséget élveztek.

74 1821-ben a hanusfalvi közbirtokosság pert indított Sztankay Antal közbirtokostárs és bérlő ellen, aki az 1813—1814. évről nem adott számadást. Az abonyi közgyűlésen szerepelt 1824-ben boltok bérbeadása. Itt az volt a szokás, hogy a kocsmáitatás, mészárszék és halászat bérleti szerződését a közbirtokosok személy szerint írták alá; gyakran 15—20 aláírás is szerepel egy-egy bérleti szerződésen.

75 A regálék közül a legtöbb-jövedelmet — és ez nem eltérő az országos gyakorlattól - a kocsmáitatás hozta, fgy a vele való foglalkozás is ennek felelt meg. A kocsmáitatás bérbeadása volt pl. az 1761. évi bőnyi közgyűlés napirendjén. Az abonyi közbirtokosság az 1820-as években azzal a szándékkal iparkodott a tiszai vámkiváltságot megsze. 7,

Uo. 1822. máj. 27. No. 11.; okt. 26. No. 4.; 1841. jún. 13. No. 77. 71 OL, P 822. (Gellén család) Fábiánfalva-puszta. 1808. nov. 2. No. 6. OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. tétel. 1822. máj. 5. No. 8. OL, P 89. (Dessewffy család) 11. tétel. 1830. jún. 2. No. 5. 73 OL, Becsky család levéltára. Missiles (P 1821.) 19. téteL 1794. nov. 6. OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. tétel. 1822. ápr. 25. No. 7., 1824. márc. 7. No. 8. 74 1655: XXXI. és 1659: XLVII. te. Vö. 1647: XXXI. 49.; 1723: LXXIII.; 1729: IV.; 1751: XXVIII. és XXXVII.; 1764: XXXVII. te. Frank: Principia I. 177- § 247.; Zlinszky: i. m. 533-534. p. 75 OL, P 89. (Dessewffy család) 11. téteL 1821. szept. 3. No. 1. OL, P 2. (Abonyi közbirtokosság.) 12. tétel. 1788. ápr. 24.; 1824. ápr. 24. No. 22.