Levéltári Közlemények, 54. (1983)

Levéltári Közlemények, 54. (1983) 1–2. - Kállay István: A nemesi közbirtokosság / 101–147. o.

A nemesi közbirtokosság 107 meghatározása azért volt fontos, hogy senki se követelhessen többet a közös jövedelmekből, mint amennyi a sessiói után járt. Az elnevezés „proportio usus",-ként az 1715: LXIX. te. 3. §-ból származik. Huszty szerint proportio alá tartozott a közös haszonvételek haszna és jövedelme. De pl. ha a közbirtokosnak olyan kúriája volt, amelyhez kocsmáltatási jog is tartozott, ez ki volt véve.

39 Georch szerint a közbirtokosok olyan beltelke, amelyhez külső birtok (extravillanum possessorium) volt kapcsolva, felveendő a közös jövedelmek arányosságának szabályozásába.

40 Igen figyelemreméltó, hogy Bartal Glossariumáhan a compossessoratus címszó alatt a proportio communium territorii beneficiorum kifejezést találjuk.

4 J A fentebb már tárgyalt 1715: LXIX. te. nem hagy kétséget a felől, hogy az arányossági viták - a közbirtokosok bírói megintése után - a megyei bírák (alispánok vagy a szolgabírák) hatáskörébe tartoztak. Kubinyi ezt úgy értelmezi, hogy az arányosság felett az alispán gyakorol felügyeletet, illetve szabályozza.

42 Az arányossági ügyeket — az osztály és birtokkigazítási, valamint az okleveleket visszakövetelő ügyekkel együtt - birtokon kívül lehetett feljebbvinni {1729: XXVIII. te. 3., 11, 24. §.); az alispánoktól és szolgabíráktól, mint elsőbíráktól a megyei törvényszékhez, illetve a királyi és báni táblákhoz (1729: XXIX. és XXXV. tej. A proportionalis pert, amelyet Kelemen ír le részletesen,

43 rendszerint azért indították, mert a közös jövedelmek nem futották a kiadásokat, ezért a fennmaradó rész kifizetésében a közbirtokosok nem tudtak megegyezni. A perben a felperesnek kellett bizonyítania, hogy mennyit birtokol és hogy ebből mennyi a beltelek és a kültelekkel kombinált birtok.

44 Külön anyagi megterhelést jelentett a proportionalis perekben a geometriai felmérések, földraizi térképek elkészítése.

45 Az 1807: XXI. te lehetővé tette, hogy a közbirtokosok kérjék az erdők felosztását: „Erdő, cserjés, tüskés és füzes helyek nem szabályozott közbirtokában részes birtokos társak mindegyikének a jobb művelés és fenntartás céljából is, amit a vegyes használat miatt alig lehet elérni, szabadságában áll az erdők arányos felosztása végett hatósági segítséget és zárlat elrendelését kívánnia; ami az esetben, hacsak a birtokos társak közti előleges megegyezés és erdőszabályozás nem áll útjában, mindenkor elrendelendő". A többi közbirtokosnak is jogában állt ugyanakkor, hogy a zárlat elrendelése után pert indítson osztályrésze arányos kihasítására. A per gyors lefolytatása érdekében a felperesnek a per megkezdése előtt fel kellett méretnie az erdőt; a közös költségen elkészített térképet a per kezdetén bemutatnia. A térkép elkészítését a közbirtokostársak nem akadályozhatták; ha mégis ezt tették, a megyei közgyűlésen lehetett őket bepanaszolni. Ha valamelyik közbirtokos ennek ellenére ellenállt, a törvényhatóság az ő költségére rendelt ki segítséget. A perre csak azokat idézték, akik köztudomás szerint a 39

Huszty: i. m. Liber II. Tit. LXVI. 2. és 16. § 270-276. p.; Wenzel Gusztáv: A magyar magánjog rendszere. Budapest, 1885.

1.115. p. 40 Georch: i. m. Liber II. 443. § 348. p. 41 Bartal Antonius: Glossarium. Lipcse, 1901. 153. p. 4 2

Kubinyi Alexander: Enchiridion Lexici Juris incliti Regni Hungáriáé. Pozsony, 1810. 598. p. 43

Kelemen: i. m. Liber II. Caput XVIII. 234. §. 436-438. p. "Georch: i. m. Liber II. 441-442. §. 346-347. p. 4 s

Frank: Principia. II. Caput V. 337. §. 469-470. p.