Levéltári Közlemények, 53. (1982)
Levéltári Közlemények, 53. (1982) 2. - KRÓNIKA - Bogdán István: A Diósgyőri papírgyár alapításának éve / 327–329. o.
Krónika 327 Nem maradhatott változtatás nélkül Sándor Jánosnak az a családnév-átírási módszere, amely - bár távolról sem következetesen - ragaszkodni próbált az eredeti szöveg betűihez. Ez a módszer ugyanis gyakran az egy-egy famílián belül (só't néha egyazon személy esetében is) levelenként ingadozó aláírásformákat tükrözte (pl. Beyczi, Beytzy stb.), s ezek egységesítése mindenképp kívánatosnak látszott. De az utóbbiaktól függetlenül is helyesebbnek tűnt, hogy a családneveket a kiejtéshez, a késó'bbi ortográfiához illesszük hozzá, hacsak a továbbélő' família nem tartotta még hosszú idó'n át életben a középkori névformát. A bizonytalan esetekben Nagy Iván családtörténeti köteteinek névadási módja adott útbaigazítást. Ilyeténképp általában kiküszöböló'dött a cs-t jelölő eh, az sz-t jelölő z, a k-t jelölő c, továbbá a w, az ew használata, gyakran az y-é is, s az Aykayból Ajkay, a Bechwelgyi-ből Becsvölgyi, a Bewd-ből Bődy, A Bochkay-ból Bocskay, a Bydy-ből Büdy, a Carthausi-ból Karthauzi, a Chaky-ból Csáky, a Chasmá-ból Csázma, a Choron-ból Csoron, a Zalaházy-ból Szalaházy, a Zenyer-bó'l Szenyér lett s még a Therek is Törökké, a Barthus Bartossá egyszerűsödött. Megmaradt ugyanakkor az említett okokból több más mellett a Batthyány, A Chaby vagy a Chernél névforma, s a magyarra nehezen átírható -yth végű délszláv nevek legtöbbjének betűhű változata is. Pistolatius neve a közismert Pestalozzi alakban kapott helyet. (Éltünk természetszerűen utalásokkal is.) Megfelelő helyre kerülhetett bajnai Both János levele, amikor a predikátum helyett a családnév (Both) szerint osztottuk be, s a Homonnaiak egységesen a Drugeth-ok közé sorolódhattak, A Litteratus-ok közül sikerült néhánynak a családnevét megállapítani és őket aszerint a névsorba illeszteni. Végül szükségesnek látszott néhány országos szerepet játszó família tagjainak a névrokonoktól, ill. a család más ágazatának tagjaitól való szétválasztása: így különültek el egymástól az ecsedi és a somlyói Báthoryak, a lendvai és a losonci (meg a tallóci) Bánffyak, a kerecsényi, a bakonaki és más Szalayak. A fölmerülő problémák megoldása természetesen itt sem - ahogyan máshol sem lehetett százszázalékos. Nem kis nehézséget okozott pl. a két egyidejűleg élt Báthory András leveleinek megkülönböztetése. Nem egy helyen kerülhet majd sor további korrekciókra. Az új jegyzék számos esetben tartalmazza - ha nem is hosszas, körültekintő kutatások alapján - a levélírók neve mellett állásukat, tartalmazza a címzettek nevét, az évkorokét és a darabszámokat. A paleográfiai korrekció és a rendszerezés Maksay Ferencnek, a jegyzék készítése Papp Gézának a munkája volt. Maksay Ferenc A DIÓSGYŐRI PAPÍRGYÁR ALAPÍTÁSÁNAK ÉVE 1982-ben szép és gondos művű kiadvány jelent meg ,A Diósgyőri Papírgyár kétszáz éve" címen. 1 Ebben a szerző a gyár alapításának időpontját 1782-re teszi. A kiadvány egészével nem foglalkozom, csak a gyár alapításának évével. Két tanulmányomban ugyanis az alapítás időpontjának kérdésében más eredményre jutottam. 2 Ez a körülmény kötelez arra, hogy a kiadványnak az alapítás időpontjára vonatkozó állításait, illetve a kapcsolatos körülményeket megvizsgáljam és az eredményt köztudomásra hozzam. A kiadvány szerint „A papírmalom működéséről szóló egyik forrás 1800 novemberéből való, mikor Martinyi Sámuel papírkészítő mester kérvényt nyújtott be a diósgyőri koronabirtok kamarai felügyelőjének. Közölte ebben a malomalapítás tényét és bérbe venni kérte a Szinva patak menti Görbe part területét évi 15 forint bérért," 3 s mindehhez forrásnak a vonatkozó jegyzetben hivatkozik az egyik cikkemre. 4 x Mares Valéria: A Diósgyőri Papírgyár kétszáz éve. Bp. 1982. 192, [4] p. 2 melléklet 2 Bogdán István: A diósgyőri papírmalom alapítása 1802-ben. Papír- és Nyomdatechnika 7. 1955. 11. 363-366. - Bogdán István: A diósgyőri papírgyár első évszázada (1802-1900). Technikatörténeti Szemle 5. 1968-70. 53-68. 3 Mares 33. 4 L. 2j. 2. cikk
