Levéltári Közlemények, 53. (1982)
Levéltári Közlemények, 53. (1982) 2. - KRÓNIKA - Bogdán István: A Diósgyőri papírgyár alapításának éve / 327–329. o.
328 Krónika Ebben én azonban, a vonatkozó levéltári forrásokra hivatkozva, a következőket írtam: „1800 novemberében Martinyi Sámuel papírkészítő mester kérvényt nyújtott be a diósgyőri koronabirtok kamarai felügyelőjének, Izdenczy Antalnak, amelyben közölte, hogy saját költségén papírmalmot kíván építeni, ezért kéri, hogy a kamara adja bérbe neki Diósgyőr felett, a Szinva patak mellett azt a területet, amelyet »Görbe Part« néven ismernek; e területért évi 15 ft bért ajánl fel". s Tehát a beadvány nem a papírmalom működéséről szól és nem a malomépítés tényét közli. Már ebből is nyilvánvaló, hogy Martinyi kérvénye ellenkezik az 1782. évi alapítással. Egyébként is: a kiadványban közölt két facsimile, 6 vagyis Izdenczy prefektusnak 1801. évi felterjesztése a kamarához (nem pedig mint a képszöveg írja: „Martinyi Sámuel megbízásából írt levél a kancelláriához"), valamint a kamara válasza (nem pedig mint a másik ábra szövege írja: „A Kancellária válasza") is bizonyítja, hogy még csak egy létesítendő papírmalomról van szó. Martinyi kérvényéből is, amelyet a kiadvány nem közöl, világosan kiderül, hogy csak szándékról van szó. Sajnálatosnak tartom, hogy nem használták a papír malom 1802. évi alapításáról szóló cikkemet. 7 Ebből megtudható az is, hogy Szőlősy Ferenc diósgyőri prefektus 1786-ban újból próbálkozott az alapítással, de eredménytelenül. Közlöm Martinyi kérvényének az adatait is: melyik helyet választotta; a csatornaépítés nem fog mezőgazdaságilag művelt területet zavarni; az építéshez szükséges faanyag egy részét ingyen szeretné megkapni; maga és leendő alkalmazottai részére adómentességet kér, s természetesen engedélyt az építkezéshez. 8 A másik cikkemben összegezem az alapítás időpontjára vonatkozó ismereteinket. ,3izonyos, hogy 1773-ban nem létesítettek papírmalmot Diósgyőrött. 1782-ben nem létezhetett, miért is kísérleteztek volna az alapítással 1786-ban? Tudjuk, hogy Martinyi Sámuel - akiről az üzem vezetősége is elismerte, hogy az alapító volt - ebben az időben, sőt még 1788-ban is rochfalvai papírmalmában volt. Továbbá: Martinyi Sámuel előbb idézett, 1800-ban kelt saját kezű kérvénye - latin nyelvű, szép, kiírt írás - mindenképpen bizonyíték arra, hogy csak 1800 után alapíthatta a malmot. Az említett 1801. évi kamarai szerződés az építkezés ez évi megkezdési lehetőségének az igazolása. Egyébként - későbbi adatokat előrevetítve szintén ezt az évet jelölte meg az óbudai jószágigazgatóság (igaz, hogy hallomás alapján) a létesítés megkezdésének időpontjául. - Az említett 1802. évi első diósgyőri vízjel pedig azt igazolja, hogy a papírmalom ez évben kezdte meg a működését." 9 Mindezzel szemben a szerző azt írja: „A papírmalom alapítására 1782-ben került sor az utókor számára eddig feltáratlan körülmények között. Néhány közvetett forrásból következtethetünk az alapítás tenyéré és idejére. Ilyen például Kolba Mihálynak, a papírgyár 19. század végi tulajdonosának cégjelzéses levélpapírja, melyen az 1782-es alapítási évszám szerepel, jelentős dokumentum ez, mert a levélpapírt a tulajdonosa az ezredéves kiállításra 1896-ban készíttette. Szintén erre az időpontra teszi az alapítás tényét az Akadémiai Kiadó által 1983-ban megjelentetett Magyarország történeti kronológiája (főszerkesztőBenda Kálmán) című mű II. kötete." 1 ° Nos, először is állapítsuk meg: a történeti kronológia nem tekinthető forrásnak. Továbbá: nem 1782-re teszi „az alapítás tényét", hanem 1783-ra. 1 ' Csakhogy - amit azonban a kiadvány már nem említ, pedig erre is reflektálni kellett volna - ugyanaz a kronológia az 1802-es évnél is közli a diósgyőri gyár működésének megkezdését. 12 Továbbá: a kronológia vonatkozó részének illetékes szerkesztője a kiadvány szerzőjének érdeklődésére közölte vele, hogy az 1783. évi adat sajnálatosan téves, az alapítás helyes dátuma 1802. - Ezzel a kiadvánnyal tehát az 1782. évi alapítást a szerző nem bizonyította. Ami a cégjelzéses levélpapírt illeti, ez sem számít az alapítással egykorú forrásnak. Éppen az a tény, hogy az 1896. évi kiállításra készült, gyengíti hitelét. Ez alkalommal volt jelentős érdeke a tulajdonosnak gyára öregbítésére. Nyugodtan tehette, bizonyítani nem kellett, azt nyomtatott a s Uo. 53-54. 6 Mares 30-31. 7 Uo. 189-190., ill 2 j. 1. cikk 8 2j. 1. cikk 365. 9 2j. 2. cikk 54. 1 °Mares 32. 1 ' Magyarország történeti kronológiája 2. k. Bp. 1982. 593. 12 Uo. 619.
